Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
ségeit kutatták. Fábián Tibor bevezette ezzel kapcsolatban a foghiányok újrendszerű tudományosan megalapozott protetikai osztályozását, melyet a gyakorlatban hazánkban és környező országok egyikében is már elfogadtak. Huszár György doktori disszertációjában a fogkopás vizsgálatának újabb módszereivel, Kaán Miklós kandidátusi értekezésében a rágósík protetikai jelentőségének vizsgálatával foglalkozott. II. Experimentális kutatások Experimentális jellegű kutatások a fogorvostudomány területén néhány szórványos, egyéni jellegű próbálkozástól eltekintve az elmúlt évtizedben nem folytak. Ennek oka volt, hogy az egyes fogászati klinikákon nem voltak meg, és létrehozhatók sem voltak a kutatáshoz szükséges elemi laboratóriumi feltételek. A négy magyar orvosegyetem viszonylatában experimentális sztomatológiai kutatás — tárcaszintű téma, kutatási pályázat és az ezekből adódó kiemelt támogatás formájában — több kutató részvételével elsősorban a Semmelweis OTE Fogorvostudományi Kar Órái biológiai Csoport adta laboratóriumi, műszeres és állatttartási feltételek között valósulhatott meg az elmúlt években. 1978-ban az Orálbiológiai Csoport megfelelő elhelyezést kapott a SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen először valósult meg az, hogy elméleti intézetben saját laboratóriumokkal és műszerszobával is rendelkeznek a fogorvosi klinikák, amelyeket nagyrészt maguk szerelnek fel és üzemeltetnek. Az Orálbiológiai Csoportban például a Konzerváló Fogászati Klinika saját kondicionált állatszobával rendelkezik, ahol a speciális caries érzékeny Osborne—Mendel patkánytörzs tenyésztése folyik. Rendelkezésre áll a standard kísérleti körülményeket biztosító automata patkányetető egység, valamint az inokulációhoz szükséges Streptococcus mutáns tenyészet is. Annak a szervezési formának, hogy egy elméleti intézeti egység területének igen jelentős része kizárólagosan a klinikai kutatás célját szolgálja, igen nagy a jelentősége és a budapesti Fogorvostudományi Kar jelenlegi helyzetében a legfontosabb lehetőség az experimentális tudományos munkára. A munkák itt két téma köré csoportosulnak: a Konzerváló Fogászati Klinika, illetve a Fogpótlástani Klinika kísérletes caries, valamint fog keményszövet kutatási, illetve az Orálbiológiai Csoport saját munkatársainak nyálmirigy kutatási munkája köré. Az állatkísérletes cariológiai munka elsősorban a szorbit és xilit cariesreduktív hatásának tanulmányozására koncentrálódott. Ezzel párhuzamosan folyik a kemény fogszövetek kristályszerkezet vizsgálata. Ugyancsak kristályszerkezet vizsgálatok folytak a nyomelemek (fluor, molibdén, szelén, alumínium) valamint a fehérjehiány szerkezetet befolyásoló hatásainak tisztázására. Az elvégzett modern műszeres vizsgálatok nemzetközi fórumokon is elismerést keltettek. Az Orálbiológiai Csoport kutatási területe a nyálmirigyek normális működésének, valamint kóros állapotainak, elsősorban az állatkísérletekben létrehozható sialosisoknak a tanulmányozása. A korábbi években Zelles Tivadar és munkatársai a Kórélettani Intézet egyik tárcaszintű témájában, ,,A nyálmirigyekben folyó fehérjeszintézis és az energiatermelés kapcsolatának vizsgálata ép és kóros körülmények között” c. altémán dolgoztak. Ezt követően biokémiai és morfológiai módszerekkel tanulmányozták a streptozotocinnal létrehozott diabetes, a krónikus phenylbutazon kezelés, a krónikus isoproterenol kezelés, 9
