Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
EMBER E.—KELEMEN A. 51 Célszerű a prevenció szempontjából: 1. A beteg meghallgatása, részletes anamnézise, amelyek kapcsán tájékozódást nyerhetünk életkörülményeiről, családi viszonyairól, szociális, kulturális helyzetéről, munkakörülményeiről, emberekkel való kapcsolatáról. Ugyanakkor információt nyerhetünk a beteg esztétikai, funkcionális elvárásairól az új fogpótlással kapcsolatosan. Megítélésünk szerint döntő jelentőségű az orvos és beteg első találkozása, hogy a beteg ne féljen és bízzék orvosában. 2. A beteg felvilágosítása: milyen fogpótlást készítünk számára, mit várhat a protézistől; kedvezőek, vagy kedvezőtlenek-e klinikai anatómiai adottságai az adaptáció prognózisa szempontjából. Majd elő kell készíteni a beteget az idegen testet jelentő fogpótlás viselésének kezdeti nehézségeire; ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy együttműködése orvosával megkönnyítheti az adaptációt. 3. Különös figyelmet kell fordítanunk azokra a betegekre, akik viszonylag rövid idő alatt készült több protézist hoznak magukkal és sok orvosi leletet mutatnak fel. Pszichiátriai, pszichopatológiás esetekben törekedni kell az időbeni diagnózisra. Konzílium esetén a tanácsadó beszélgetésbe lehetőleg a fogorvos személyesen is kapcsolódjék be, később a fogorvos maga is végezze ezeket. Súlyosabb esetekben pszichiáterrel együttműködve kell a beteget pszichésen vezetni. A diagnózistól függően enyhe nyugtatok adása, izomrelaxánsok, relaxációs tréning, esetenként antidepressziós kezelése eredményes kiegészítője lehet a gondos fogorvosi kezelésnek. Ezen tényezőkre, amelyek elősegítik a protézisviselés pszichés zavarainak megelőzését, a korszerű fogbetegellátásban fokozott gondot kellene fordítanunk. Össze] oglalás A protézisviselés pszichés zavarainak megelőzése fontos orvosi feladat. Mégis megállapítható, hogy az orvosi ténykedés során ma még ezen szempontot figyelmen kívül hagyják. A szerzők saját vizsgálataik alapján e tényező gyakorlati jelentőségével és a megelőzéssel foglalkoznak. IRODALOM: 1. Marxkors, li., Midler-Fahlbusch, H.: Psychogene Prothesenunverträglichkeit. München/Wien, 1976. — 2. Midier-Fahlbusch, H.: Dtsch. zahnärztl. Z. 31, 13 (1976). — 3. Sabinsky, E.: Dtsch. zahnärztl. Z. 31, 5 (1976). — 4. Zumkley, H.: Dtsch. zahnärztl. Z. 31, 8 (1976). — 5. Forck, в.: Dtsch. zahnärztl. Z. 31, 10 (1976). Э. Эмбер, А. Келемен: Профилактика адаптационных расстройств при пластинчатом зубном протезе психологическими методами Профилактика психологических расстройств ношения съемных (тотальных) протезов является важной задачей врача; все же при изготовлении протезов на нее обычно обращают внимания. Авторы указывают на основании собственного опыта на практическое значение этой проблемы и на возможности профилактики. Ember, Е., Kelemen, А.: Psychological methods for the preventions of disturbances in the adaptation to removable (full) dentures It lies on the dentist to prevent psychical disturbances connected with wearing full dentures. Nonetheless, this is a mostly neglected point during their fabrication. The practical importance of this item was shown in reliance on personal experiences, and methods of prevention were briefly outlined. Ember, E., Kelemen, A.: Die Prävention von Adaptationsstörungen an die Plattenprothese mit psychologischen Methoden Die Prävention psychologischer Störungen des Tragens abnehmbarer (totaler) Prothesen ist eine wichtige ärztliche Aufgabe; dennoch bleibt sie während der Prothesenherstellung zumeist unbeachtet. Auf Grund eigener Erfahrungen wird auf die praktische Bedeutung des Problems und auf die Möglichkeiten der Prävention hingewiesen.
