Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
188 CUKORPÓTLÉK OZMÓZIS-NYOMÁSA páratartalom hatására a lítiumklorid-oldat koncentrációja változik, és ez a koncentráció-változás megváltoztatja az oldat vezetőképességét. A vezetó'képesség-változás a két drótspirál között jön létre, és ezt az ellenálláshó'méró' Joule-féle hó'ként érzékeli. Az ERP részecskefüggó', vagyis annál nagyobb lesz, minél több részecske van az oldatban. Mivel az ozmózisnyomás ugyancsak részecskefüggó', a két érték kölcsönösen átszámítható [5]. Az anyagok viszkozitását Höpfler-féle viszkoziméterrel határoztuk meg. Eredmények Mérési eredményeinket az I. táblázat tünteti fel. A csokoládéfajták ozmózisnyomása magas. A szacharózt tartalmazó csokoládé ozmózisnyomása volt a legnagyobb. A szorbittal készült csokoládé ennek csak 66%-a, a diabeteszes csokoládéé pedig csak 41%-a volt. A xilit és szorbit ozmózisnyomása alacsonyabb volt a cukorénál. Legalacsonyabbnak a fruktózé mutatkozott. Azonos hőmérséklet és azonos telítettség mellett a szacharóz és szorbit viszkozitása csak kevéssé különbözött, míg ozmózisnyomása nagyon eltért. Megbeszélés A szénhidrátokkal foglalkozó irodalom adataival [7] összehasonlítva mérési eredményeink mind az ozmózisnyomásra, mind a viszkozitásra vonatkozóan abszolút értékben csekély mértékben voltak kisebbek, de arányaikban egyeztek. Az ERP értékeire található irodalmi adatokkal [9] mérési eredményeink jól egyeztek. Ugyancsak megegyeztek adataink a viszkozitásra megadott értékekkel [9], csupán a telített szorbit-oldat 25 °C-on mért viszkozitása mutatott eltérést [3], ezért az erre vonatkozó eredményünket felül kell vizsgálni. Azon anyagok méréseinkben nyert ozmózisnyomás-értékei alacsonyaknak mutatkoztak, amelyek az irodalom szerint kevéssé cariogénnek bizonyultak. Az alacsony ozmózisnyomás-értékek alátámasztják ezeknek az anyagoknak kisebb károsító hatását. Knappwost [6] caries-elmélete szerint a nagy viszkozitású nyál a fogak felületén határréteget képez, amely akadályozza a diffúziót, így a remineralizációt is. A viszkozitási mérések viszont arra utalnak, hogy a viszkozitásnak a carieses folyamatok befolyásolásában kisebb szerepe lehet, mint az ozmózis-nyomásnak. Összefoglalás A szacharóz, fruktóz, szorbit és xilit 50%-os és telített oldatainak ozmózis-nyomását és viszkozitását mérték testhó'mérsékleten, továbbá a szorbitos és cukorral készült csokoládé ozmózisnyomását. A szacharózt tartalmazó csokoládéé nagyobb volt a szorbittal készült csokoládéénál. A xilit- és szorbit-oldat ozmózisnyomása alacsonyabb volt mint a cukoré. Azonos hó'mérséklet és telítettség mellett a szacharóz viszkozitása csaknem megegyezett a szorbitéval. IRODALOM: 1. Bánóczy /., Esztári /., Hadas É., Marosi I. és Albi I.: Fogorv. Szle. 71, 176 (1978). - 2. Gehring, F.: Dtsch. zahnärztl. Z. 26, 1162 (1971). - 3. Graefe, G.: Stärke 27, 160 (1975). — 4. Gülzow, H. J.: Dtsch. zahnärztl. Z. 26, 1121 (1971). — 5. Hirschberg F.: Édesipar 25, 10 (1974). - 6. Knappwost, A., A. Effinger: Dtsch. zahnärztl. Z. 11, 669 (1956). — 7. Maczelka L.: Édesipari anyagismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 35, (1962). - 8. Scheinin, A., K. K. Mükinen: Acta Ódont. Scand. 30, 235 (1972). - 9. Schiweck, H.: Dtsch. zahnärztl. Z. 26, 1063 (1971). - 10. Tarján /., Schlotthauer M.: Fogorv. Szle. 66, 45 (1973). - 11. Záray E., Tóth P.: Fogorv. Szle. 55, 142 (1962). И. Тарян, M. Шлоттхауер, И. Фюзи: Осмотическое давление сахарозы и заменяющих сахар веществ Авторы измеряли осмотическое давление сахарозы, фруктозы, сорбита и ксилита в 50%-ых и в насыщенных растворах, а также вязкость при температуре тела, далее осмотическое давление шоколада, приготовленного с сорбитом и такого, содержащего сахар. Осмотическое давление сахарозного шоколада было больше такового сорбитнаго шоколада. Осмотическое давление растворов ксилита и сорбита было ниже, пен таковое сахара. При одинаковой температуре и насыщенности вязкость сахарЬзы почти одинаковая с таковой сорбита.
