Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1977-02-01 / 2. szám
GYÖKÉRKEZELÉS 37 3. Az eredményes gyökérkezelés kritériuma a csúcsig érő s falálló gyökértömés [12]; ez a gyökércsatorna teljes hosszának hermetikus zárását jelenti. Ennek érdekében történik a gyökércsatorna hosszának mérése röntgenképen (tűkontroll), miután a csatorna végződését a képen látható gyök eres ú cs - ve t ü let - tel határozzuk meg. Ez is hibaforrást jelenthet, mert a képen mutatkozó anatómiai gyökércsúcs és a foramen apicale (for. physiologicum) ritkán esik egybe. Ennek a következő okai lehetnek: a) A röntgenkép készítésekor a tárgy vetülése függ a fősugár beesési szögétől, azaz a felvétel technikájától [5] (foramen roentgenologicum); b) A csatorna gyakran nem a csúcson, hanem oldalt nyílik [8] (foramen anatomicum); c) A foramen apicale, a gyökércsatorna csúcsi beszűkülése általában a cement-dentin-határon van, s cementtel borított tölcsérszerű formációban folytatódik. A cement néha a csatornába terjed; beszűkíti, így a foramen apicale eltávolodhat a cement-dentin határtól és az anatómiai csúcstól is [14] (foramen physiologicum). A csúcsi rész sémás képét Coolidge [3] nyomán mutatjuk (1. ábra). Az előbbieket támasztják alá Horsted\ 11] vizsgálatai is, aki metszeteken a residualis pulpa hosszát rövidebbnek találta, mint ahogy a gyökércsatorna hossza a röntgenképen mutatkozott. A gyökérkezelésben ezért nagyon fontos a tapintás, melyet össze kell vetni a tű-kontrollal: a gyökércsatorna megnyitása után, még a tágítás előtt 1—3 sz. Kerr-tűvel kitapintjuk a csatorna fiziológiás beszűkülését, s ha a tű a röntgenképen nem is éri el a csúcsot, de annak közelében van, a feltárást tovább nem erőltetjük, nehogy túltágítsuk a foramen apicalét vagy esetleg művi csatornát készítsünk. A foramen apicale kitágítása túltöméshez vezethet; ennek rossz a prognózisa. Kísérletesen vizsgálták s szövettanilag bizonyították, hogy az apicalis régió megsértése (túltágítás) a csúcs körüli kóros folyamatok egyik leggyakoribb kiváltója [10, 15, 21]. Túltömés után gyulladás marad fenn, s hámproliferációra is nagyobb a tendencia [4, 11, 21]. 4. Többször felvetődik a kérdés, hogy van-e különbség a steril, ill. fertőzött csatornájú fogak megtarthatósága, ill. gyökértömésük várható eredményessége között. Különbség csak a kezelések számát illetően van, melynek során a fertőzött gyökércsatornát „sterillé”, csíraszegénnyé, gyakorlatilag tünet- és panaszmentessé tesszük az alapos mechanikus tágítás után, a gyógyszeres lezárás révén. Grossman [9] csak 1 %-kal talált jobb eredményt a „vitális” fogak gyökértömésének ellenőrzésekor a fertőzött csatornájú fogak eredményéhez képest. Seltzer és mtsai [22] a mikroorganizmusok jelenlétének jelentőségét vizsgálva leoltást és tenyésztést végeztek a gyökércsatornából a gyökértömés előtt; megállapítják, hogy a gyökértömés eredménye hasonló, akár negatív, akár pozitív volt a tenyészet. Matsumiya és Kitamura [17] több ezer gyökérkezelt fog ellenőrző vizsgálata során megfigyelte, hogy a fogak periapicalis reparációja azonos volt, akár volt mikroorganizmus előzetesen a csatornában, akár nem, s Foramen physiologicum p (dentin-cement határ) 1. ábra. A gyökércsúcs sémás képe Cool idge szerint
