Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

24 ESZTÁRI I. DR.—SZIKLA KÁROLY DR. (1967). — 7. Lőrinczy E.: Doktori disszertáció. Budapest, 1969. 11. o. — 8. Molnár F.: Fogorv. Szle. 68, 76 (1975). — 9. Molnár L.: Stornat. Közlöny, 2, 25 (1938). — 10. Motsch A., R. von Thiel, G. Наин: Dtseh. Zahnarzt 1. Z. 23, 233 (1968). — 11. Murthy, K. S., S. T. Talim, 1. Singh: Oral Surg. 36, 448 (1973). — 12. Richardson, R. В. ref. Néry E.: Odontoskop, 5, 3, 75 (1897). — 13. S chug-Kösters, M., W. Kerterl: Zahnärztliche Welt, 10, 3 (1955). — 14. Schroeder, А., H. Triadan: Oral Surg. 15, 345 (1962). — 15. Siemon, IV. A.: Dental Digest, 68, 172 (1 962). — 16. Uj ,1., Pongráez P., Vörös S. : Fogorv. Szle., 55, 205 (1962). — 17. Ürmösi Z.: Fogorv. Szle. 59, 178 (1966). И. Эстар и, К. С и к л а: Введение медикамента in vitro при помощи постоян­ного тока в зубную пульпу Авторы пытались ввести в пульпу при помощи постоянного тока меченый Н3 тет­­ран через интактный слой дентина. При этом исследовании они использовали изотоп­ный метод, при помощи которого они в 90% случаев выявили наличие введенного медикамента в пульпе и приблизительно в 60% случаев была достигнута концент­рация, предположительно требующаяся для терапевтического действия. .Esztéri, I. а. К. Szikla: Transport of medicaments into the dental pulp with direct current: experiments in vitro In 90% of attempts, the authors had success with the use of direct current in transport­ing marked Oxytetracycline through an intact dentine layer into the pulp. In 60% of experiments a supposedly therapeutic concentration was found in the pulp. Esztári, I. u. K. Szikla: Versuche in vitro über den Transport von Medi­kamenten in die Pulpa mit Hilfe vom Gleichstrom Mit Gleichstrom gelingt es in vitro zu 90% der Versuche markiertes Tetran durch eine intakte Dentinschichte in die Pulpa zu transportieren; zu 60% wurde eine suppo­­nierterweise therapeutische Konzentration in der Pulpa erreicht. Fogorvosi Szemle 70. 24—26. 1977. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: Vámos Imre dr. egyetemi tanár) A nervus mentalis amputációs neuromája OROSZ MIHÁLY dr. és CSIBA ÁRPÁD dr. A múlt század közepéig minden idegeredetű daganatot neuromának neveztek. Később Virchow valódi és álneuromát különböztetett meg. Az amputációs neuroma az utóbbihoz tartozik, tehát nem valódi daganat, hanem túlzott regenerációs képződmény, amely idegsérülés következtében keletkezik. Ideg­sérülést okozhat: extractio, sculptio, resectio, excisio, incisio, fractura stb. [4, 6, 7, 8, 9]. Alább ismertetendő megfigyelésünk, amely szövettanilag csonkolásos idegdaganatnak bizonyult, nem csupán ritka előfordulása miatt tarthat számot érdeklődésre, hanem adatokat kíván szolgáltatni ennek kialakulásához, klini­­kumához és terápiájához egyaránt. Esetismertetés K. F.-né 26 éves nőbeteg 1976. január elején jelentkezett klinikánkon azzal, hogy lassan, fokozatosan növekvő csomót észlel az egyik bal alsó foga mellett. Kór előzmény: 1971-ben egyik járóbeteg szakrendelésen a 34 fogát'gyökértömték. Később arca megduzzadt, ezért a fog eltávolítását határozták el, ami csak sculptióval sikerült. A sculptio után a nervus mentalis beidegzési területének megfelelően paraes-

Next

/
Thumbnails
Contents