Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

N. MENTALIS NEUROMAJA

25

thesin alakult ki. 1973-ban a még fennálló, bár kisebb mértékű paraesthesia miatt beutalták klinikánkra, ahol uz idegregenerációt elősegítő gyógykezelésben részesült (B, és В,, vitamin, rövidhullám-kezelés), aminek hatására a paraesthesia csökkent. Két éve a sculptio helyén kis, fokozatosan növekedő csomót észlel. A beteg — az elváltozás rosszindulatúságától félve — feltétlenül kérte annak eltávolítását.

Statua praesens: Rendezett fogazat. A szájnyálkahártyán, nyelven kóros elváltozás nem volt látható. A 34 mellett az áthajlásban jól tapintható, kb. babszemnyi, nyomásra érzékeny, tömött terimenagyobbodást találtunk. Az anamnézis és a klinikai vizsgálat alapján elsősorban krónikus periostitisre gondoltunk. A beteg figyelmét felhívtuk a beavatkozással kapcsolatos várható szövődményekre. Helyi érzéstelenítés után az áthajlásban kb. 3 cm hosszú horizontális metszéssel a tumort feltártuk, tompán kihámoztuk; sikerült egészben eltávolítanunk. Per primam sebzárás. Zavartalan sebgyógyulás.

Az eltávolított szövetszaporulat kb. babszemnyi, sárgás színű, rugalmas tapintatú. Hisztológiai lelet: fő tömegét kollagénrostos kötőszövet képezi, amellyel határosán harántcsíkolt izomrost látható. A lazarostos kötőszövetben keresztben és hosszában metszett idegrostokat észlelni, amelyek szabálytalan burjánzásból származnak. Az idegrostok mentén élesen kirajzolódnak az orsóalakú sejtmaggal bíró Schwann-féle sejtek. Malignitásra utaló jel nem látható. Dg.: neuroma (1. és 2. ábra).

1. ábra. Az amputációs neuroma szöveti képe, amelyen az idegrostok hosszmetszete látható.

HE., M: 1:100

2. ábra. Harántirányban metszett amputációs neuroma. HE. M: 1:100

M egbeszélés

Az amputációs neuroma viszonylag ritkán fordul elő. Az irodalmi adatok szerint a szájban az elsőt Calm [3] írta le 1939-ben. (Strawson [13] 1961-ben átfogóan ismertette patogenezisét. Ritka előfordulását bizonyítja, hogy Vámos és Csiba [lő] 20 éves daganatos statisztikájában mindössze 3 neuroma található. Robinson és Slavkin [12] szerint az irodalomban 1965-ig összesen 7 eset szerepel, bár szerintük a szájüregi neuromák ennél gyakrabban fordulnak elő. Orosz és Divinyi [Hl] ambuláns szájsebészeti osztályon 5 év alatt 306 eltávolított és szövettanilag vizsgált jóindulatú tumor között neuromát nem talált. Az általunk elérhető magyar irodalomban stomatologiai vonatkozású esetközlés nem szerepel.

Az amputációs neuroma kialakulásának mechanizmusa: az idegsérülés után a disztális csonk tengelyfonala egész hosszában felrostozódik és szemcsésen szétesik. Később mindkét csonk épen maradt Schwann-sejtjei burjánzásnak indulnak és összefüggő sejtköteget alkotnak. Egyidejűleg az idegkörüli kötőszövet (perineurium) sejtjei is megszaporodnak. A centrális idegcsonk tengelyfonalának felrostozódott végéből csakhamar neurofibrillumok nőnek ki. Ezek egyrésze a Schwann-sejtek által képzett sejtláncolatba nyomul és ebben halad tova, majd egyre szorosabbra zárkózva újból tengelyfonatot alkot. A tengely