Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
22 AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA KAÁN M., CEGLÉDI G., RAFFAY T. és SOMOGYI E. (Semmelweis OTE Fogpótlástani Klinika) Az ajakzug és a felső természetes fogak viszonyának vizsgálata Az irodalomban az ajakzugoknak a felső frontfogakhoz viszonyított helyzetére utaló adatok eltérőek, s a szájzugvonal bejelölésére vonatkozó gyakorlati útmutatások nem találhatók, ötven természetes, hiánytalan, szabályos fogazató 21—30 éves betegen végzett 100 mérés adatai azt mutatják, hogy a szájzugvonal kizárólag akkor alkalmas a hat felső frontfog szélességének meghatározására, ha jelölésekor a külső száj zugpontból merőlegesen haladunk a viaszsánc vestibuláris felszíne felé. Ha szondánkkal a szájzug lefutási irányához igazodva igyekszünk haladni, akkor a szájzugvonal már 70%-ban a felső első kisőrlő területére kerül. A jelölést akadályozhatja az, hogy — megállapításunk szerint — az ajakzug 15—20%-ban hullámos lefutású. MAKRA CS. és NAGY A. P. (Gödöllő, Városi Rendelőintézet) A transradicularis implantatio és fixatio alkalmazása a rendelőintézeti gyakorlatban Három éve alkalmazzák a transradicularis implantatiós és fixatiós kezelési eljárást. Százhúsz eset feldolgozása alapján beszámolnak tapasztalataikról. Alkalmazási területét kiszélesítették a sebészi-protetikai lehetőségek alapján a következők szerint: parodontosis miatt, kiterjedt állcsont-cysták következtében immobilissá vált fogak fixálására, trauma következtében kimozdult fogak replantálására, impactáit szemfogak műtéti úton történő sorbaállítására, továbbá rögzített pótlásokhoz pillérfogak egyetlen megtartási lehetősége, transradicularis implantatio alkalmazásával és erre körhíd készítése. Insuffitiens parodontiummal rendelkező pillérfogak fixálása kivehető pótlások teleszkópkoronáihoz. Elongált alsó szemfogak transradicularis fixálására, kombinálva ismert protetikai sínezési eljárásokkal. BÉRES K. (Semmelweis OTE Szájsebészeti és Fogászati Klinika) A carotis-elágazás környéki műtétek anaesthesiologiai problémái Az alsó és felső állcsont, valamint a parotis daganatainak korszerű radicalis műtétéihez általános érzéstelenítés szükséges. A műtét gyakran az art. carotis ext. lekötését is szükségessé teszi. A carotis sinus és a n. vagus ingerlése a műtéti manipuláció során elkerülhetetlen, és ez néhány sajátos problémát vet fel az érzéstelenítéssel kapcsolatban. A szerző röviden áttekinti azokat a tapasztalatokat, melyeket a carotis táji műtétek narcosisának gyógyszeres előkészítésével, narcosis technikájával és vezetésével szerzett 41 műtét kapcsán. Minden esetben szükségesnek tartja a sinus caroticus tájék 2%-os tonogen nélküli Lidocain-os infiltratióját. BAGÉNYI J. és SZABÓ GY. (SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika) A ductus thoracicus nyaki szakaszának műtéti sérülése és a therapia lehetőségei A truncus jugularisok sérülése (főleg bal oldalon) a nyakon végzett műtéti beavatkozások közben ritka szövődményként előfordulhat. Két saját eset kapcsán — melyek radicalis nyaki blockdissectiók után fordultak elő — tanulmányozták ezt a kérdést. A sérülés kapcsán felmerülő therapiás teendők igen sajátságosak, vitalis jelentőségűek, de alig ismertek, ezért a szerzők fontosnak tartják, hogy ilyen irányú tapasztalataikat ismertessék. A ductus thoracicus nyaki szakaszának sérülése és az ezzel kapcsolatos therapiás teendők három csoportba oszthatók. Az első csoportba azok az esetek tartoznak, melyeket műtét közben diagnosztizálnak. A második csoportot azok az esetek képezik, melyeket a műtétet követő néhány napon belül észlelnek. A harmadik csoportot a chrcnikus nyaki nyirok sipolyok képezik.
