Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA 21 helyét az előkészített mesialis pillérek alapján parallelométerrel jelölték be a mintán, amelyet rézgyűrű segítségével rajzoltak át a preparálandó molárisra. A módszer indicatiós területét beszűkíti az, hogy csak kisfokú caries hajlam esetén alkalmazható. PRÁGAI G. és MARI A. (SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika) A tuberculum alveolare mandibulae protetikai felhasználásának lehetőségei Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a teljes alsó lemezes fogpótlás alaplemeze a tuberculum alveolarera kiterjeszthető-e, az irodalom állásfoglalása igen különböző. Százhárom fogatlan beteganyagon vizsgálva a kérdést, az alábbi következtetések adódtak: 1. A lemez minden esetben rá terjeszthető a tuberculum mesialis részére, függetlenül annak elmozdítható vagy feszes voltától. 2. Harántirényú felező vonala alkalmas a lemez hátsó széli lezárására. 3. Ezzel növelhető a lemez támaszkodó felülete, így az adhaesio is. 4. A képlet feszes volta, illetőleg elülső feszes része képes a rágónyomás egy részének felvételére. KAÁN M., GYIMESI J. és LENGYEL A. (Semmelweis OTE Fogpótlástani Klinika) A foveolae palatinae kliniko-morphologiája, szövettana és protetikai jelentősége A szakirodalomban a foveolae palatinae-ról — melyeket gyakran használunk támpontként a pharyngealis lezárás helyének meghatározásakor — kevés és eltérő adat található. Vizsgálataikat 264 különböző korcsoportba tartozó betegen végezték, közülük 114 fogatlan volt. A fogatlan esetek közül felső teljes lemezes fogpótlást viselt 98 (86%), 16-nak (14%) lemezes fogpótlása még nem volt. Az általuk szerkesztett műszerrel mérték a foveolae palatinae mélységét, távolságukat az orrfúvási vonaltól, a median-síktól, s a papilla incisiva dorsalis pontjától. Vizsgálták előfordulásuk, páros megjelenésük gyakoriságát, s cadaverből nyert anyagon a foveolae szövettani szerkezetét. FRANZ, G. (Hamburg) Rugalmas lenyomatanyagok anyagtani vizsgálatának jelentősége a mindennapi gyakorlat számára A rugalmas lenyomatanyagok minőségéről a legtöbb felvilágosítást nyújtja a rövid ideig tartó összenyomás után mérhető maradandó deformáció és a térfogatállandóság. Vizsgálatai szerint a maradandó deformáció csökkenthető azzal, hogy a) tovább tartjuk az anyagot a szájban; b) a kanálban egyenletes vastagságban helyezzük el a lenyomatanyagot; c) elkerüljük a 25%-nál nagyobb deformálást (vagyis 4 mm-es anyagréteg esetén legkevesebb 1 mm-nyit nyomjuk össze; d) végül rövid összenyomási idővel, azaz a lenyomatot gyorsan távolítjuk el a szájból. Az alginátok érzékenyebbek a deformálódással szemben, mint az elastomerek. Polysulfidok alkalmazása nem ajánlatos olyan esetekben, amikor nagyobb alámenő részek lemintázása szükséges. KOVÁCS D. G. és DEBRECZENI A. (Semmelweis OTE Fogpótlástani Klinika) A fogatlan dolichokephalok és brachykephalok keményszájpadjának összehasonlító vizsgálata protetikai szempontból A célnak megfelelő módszer kidolgozásával és alkalmazásával meghatározták a fogatlan dolichokephalok és brachykephalok keményszájpadjának alakját, gerincélének hosszát, boltozatának magasságát, valamint felületének nagyságát. Az eredmények a két fejtípus fogatlan keményszájpadjának protetikai szempontú összehasonlítására alkalmas alapszintű adatokat tartalmaznak.
