Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

20 AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA KOMÁRI J. (Budapest, Központi Stomatologiai Intézet) Részleges alsó protézisek reteszkapoccsal kombinált elhorgonyzása főleg merevített támfogak esetén Az elhorgonyzásra olyan módszert dolgozott ki, amely egyrészt intraradikuláris vagy más konvencionális kapoccsal az egyik támfogra hat, másrészt a szerző által konstruált reteszkapoccsal a merevítő rudat is igénybe veszi. E kombináció eredmé­nyeként az elhorgonyzás hatásosságát és jellegét nem befolyásolja sem a rúd kereszt­metszeti alakja, sem vonalvezetése s a fogsor elmozdíthatósága, a rezilienciának meg­felelően, vertikális translációra* szorítkozik. Három éves tapasztalatairól számol be. KOVÁCS D. G. (Semmelweis OTE Fogpótlástani Klinika) A teljes protézisek fogívének vizsgálata A célnak megfelelő módszer kidolgozásával és alkalmazásával meghatározta kü­lönböző fogtechnikai laboratóriumokban készített teljes lemezes fogpótlások fog­ívének alakját, hosszát és szélességét, a frontfogak és a rágófogak görbületének sugarát, valamint a rágófogak együttes mesio-distalis hosszát. Az eredmények olyan alapismereti adatokat tartalmaznak, amelyeknek gyakorlati alkalmazása esetén a teljes lemezes fogpótlások készítésének módszere jelentősen le­egyszerűsíthető, az esetek többségében. PRÁGAI G. (SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika) Adatok a tuberculum alveolare mandibulae klinikai anatómiájához A tuberculum alveolare mandibulae az alsó, harmadik nagyőrlő elvesztése után kialakuló képlet. Az irodalmi adatok alapján nem egységes szövettani felépítésű. Százhárom fogatlan betegen történt vizsgálat alapján megállapítást nyert: 1. A két­féle konzisztenciájú nyálkahártya találkozási vonala legtöbb esetben — kisebb vagy nagyobb szakaszon — a tuberculum alveolare mandibulae harántirányú felező vonalán fut. 2. Az e határvonaltól distalisan elhelyezkedő mirigyes nyálkahártya, a pars distalis mindig elmozduló. 3. A határvonaltól mesialisan elhelyezkedő fibrosus kötőszövetes terület, a pars mesialis lehet feszes vagy elmozdítható, de annak me­­sialis csúcsa mindig feszesen tapad a csontos alaphoz. 4. A pars mesialis feszes, illetve elmozdítható voltának előfordulási aránya fogatlan egyéneken kb. 50—50%. FERENCZY J. (Semmelweis OTE Fogpótlástani Klinika) A támfogakra ható erők statikai elemzése teleszkópos elhorgonyzás esetében Elméleti modell és statikai szempontok alapján vizsgálja a támfogakra ható erők eloszlását teleszkópos elhorgonyzás esetében. A kapcsos elhorgonyzású protézisek ese­tében a fogakra ható erők fokozatosan a fog kilazulásához vezetnek. Mivel a tám­fogakra ható rágóerők vízszintes komponense nem csökkenthető a támfogakra ható erők vertikális komponensének növelése a cél. A vertikális erő átvitelére a telesz­kópos korona igen alkalmas. Ha növeljük a támfogak vertikális irányú terhelését, a támfogak stabilitása fokozódik. SZŐKE Á. és GRÜSZER M. (Semmelweis OTE Fogpótlástani Klinika) Redukált koronával elhorgonyzott egybeöntött hidak készítésének vizsgálata Nagy tengelyeltérésű, valamint erősen denudált pillérek eseteiben hídhorgonyok készítésekor sok fogszövet feláldozásának és a pulpa károsodásának elkerülése cél­jából specialis, öntött horgonykoronát alkalmaztak. A korona szélét körkörösen a fog horizontális ekvátoráig redukálták, ahol tompaszögű vállat képeztek ki. A váll

Next

/
Thumbnails
Contents