Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
276 RUDAS LENKE DR. Fogorvosi Szemle 68. 276—278. 1975. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának (igazgató : Tóth Károly dr. egyetemi tanár) közleménye Fogazati jellemzők felhasználása a zygotaság meghatározására írta: It U D A S LENKE dr. A genetikai tényezők jelentősége napjainkban egyre inkább előtérbe kerül. Ennek egyik jól használható módszere az ikervizsgálat. E vizsgálatok megbízhatósága a zygotaság (mono — MZ, di — DZ) pontos meghatározásának függvénye. Bár különböző szerzők [1, 4, 5, 9] számos módszert ajánlanak, önmagában egyik sem ad teljes biztonságot. Mi a legmegbízhatóbbnak tartott vércsoportdiagnosztika helyett a szülészeti adatokból és a hasonlósági jegyekből indultunk ki. A szülészeti adatok értékelése a méhlepény pontos elemzésén alapszik. Ez eddig csak a klinikák, nagyobb kórházak viszonylatában volt megoldott. Szülőotthonoktól, otthon születés esetén, számos vidéki kórháztól nem tudtunk megbízható adatot kapni, sőt a placentáció négy fő típusából a Dichorialis elkülönült placenta és a Dichorialis egyesült placenta esetében a zygotaságot sem lehet biztosan megállapítani. A legegyszerűbben keresztülvihető és ezért legáltalánosabban elterjedt eljárás a hasonlósági jegyek felhasználása. Nichols és Bilbro [3] vércsoport szerint elkülönített ikerpárok tagjai között a szemszínben, hajszínben, magasságban és testsúlyban fennálló hasonlóság alapján megállapították, hogy az egypetéjű ikreknek sem teljesen hasonló egymáshoz mintegy 10%-a. Mindezekből úgy tűnik, hogy a legnagyobb biztonságot több, kimutatottan genetikai összefüggéssel bíró tényező együttes értékelése biztosíthatja. Korábbi vizsgálatainkban az ikreknél a fogszuvasodás genetikai tényezőivel, továbbá a fogív vizsgálatával foglalkozva Finn [2] véleményével egybehangzóan megállapítottuk, hogy a fogak, s vele szoros kapcsolatban álló fogmeder kitűnő alapot nyújtanak genetikus vizsgálatokhoz, hiszen jól látható, morfológiailag jól elkülöníthető képletekről van szó. Miután e jól vizsgálható stabil képletek a kellő tapasztalattal rendelkező vizsgáló számára részleteiket illetően is kitűnően jellemezhetők, arra gondoltunk, hogy az előbb említett szokásos összehasonlító jegyek vizsgálata mellett, sőt esetleg helyett ez utóbbiakat lehetne felhasználni a zygotaság megállapítására. Jelen vizsgálatainkban azon fogászatban hozzáférhető paraméterek kiválasztását tűztük ki célul, amelyek ésszerű kombinációjából korábbi megfigyeléseink alapján a zygotaságra következtetni tudunk. Vizsgálati anyagunkat szegedi és pécsi általános és középiskolák tanulóiból gyűjtöttük. Összesen 106 ikerpárt választottunk ki, akiknél a maradó fogazat szuvasodásában a két iker közötti különbség kifejlődésére elegendő idő telt el (legalább a hatosok vonatkozásában). Ugyanakkor a kiválasztott orthodontiai paraméterek méréséhez szükséges maradó fogak is szájban voltak. Módszer Anyagunkban szülészeti adatok és hasonlósági jegyek szerepeltek a zygotaság meghatározására és azokat tartottuk biztosan MZ-áknak, akiknél a szülé-
