Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1975-09-01 / 9. szám

ZYGOTASÁG 277 szeti adatok egybevágtak a hasonlósági jegyek alapján kialakított véleménnyel. Ahol ebben — egyneműség mellett — határozott ellentmondás volt, az egy­nemű DZ csoportot alkották. A különnemű DZ-ák meghatározása nem oko­zott problémát. Az így nem osztályozható 45 egynemű ikret a bizonytalan cso­portba soroltuk. Korábbi vizsgálatainkban az ikerpár két tagja között DMF-indexben mutat­kozó eltérés [7, 8], ezenkívül alsó és felső állcsontról készült lenyomat alapján a summa incisivi superiores, négyesek közötti távolság, hatosok közötti távol­ság, elülső fogív magasság, palatum magasság két iker közötti eltérését, vala­mint az Angle-diagnosztika konkordanciáját vizsgáltuk [6]. Az említett fogívjellemzők, valamint a DMF-index ikerpáron belüli eltérései­nek átlagát véve, szórást és statisztikai szignifikanciát számoltunk az egyes csoportok közt. Azon feltételezésből indultunk ki, hogy minél több paraméter eltérésének átlagát vesszük, annál nagyobb biztonsággal foglalhatunk állást. Az ikercsoportokon belül az egyes paramétereket különböző kombinációban is összegeztük, és kiszámoltuk átlagértéküket. Leghatározottabb eltérést a mono- és dizygoták közt a fogívjellemzők és a DMF index együttesen képezett átlagai adták. Eredmények Amint az 1. táblázatban látható, szignifikáns különbség van a MZ és az egy­nemű DZ, valamint a különnemű DZ, sőt a bizonytalan egynemű ikercsoporton belüli átlageltérésre vonatkozóan is; viszont nincs különbség az egynemű DZ és a bizonytalan csoport között. Az utóbbi feltehetően tartalmaz MZ és egy­i. táblázat A DMF index summa incisivi superiores felső első praemolarisok és első nagyőrlők közti távolság, elülső fogívhossz és palatummagasság átlagainak eltérése, az ikerpár tagjai közt, a négy csoportba sorolt ikreknél Zygotaság Vizsgált ikerpárok száma I kerpáron belüli elté­rések átlaga Csoportok közti eltérés I. MZ......................... 18 0,88 ±0,49 1—11 = 66% p< 0,02 11. Egynemű DZ . . . 15 1,33 ±0,64 I —III = 136% p<0,001 III. Különnemű DZ 28 2,08 ±0,87 I — IV =74% p<0,01 IV. Bizonytalan .... 45 1,53 ±0,31 11—111 = 56% p<0,01 II—IV =15% p< 0,4 III —IV = 26% p< 0,02 nemű DZ ikerpárokat is. Ezért megkíséreltük a bizonytalan csoportba sorolt iker­párok osztályozását. A biztosan MZ csoportba azokat az ikerpárokat soroltuk a bizonytalan csoportból, akiknek a fenti módon kombinált hat paraméterből számított átlaga a MZ-ák átlagértékének szórásán belül helyezkedett el. A többi az egynemű DZ-ák csoportjába került. Ezen beosztást egyeztettük a már ko­rábban hasonlósági jegyek alapján alkotott véleménnyel. Az ily módon kiegészített ikercsoportok között a paraméterek átlagának el­téréseit a 2. táblázat fejezi ki. Mint látjuk, a szétválasztás révén alig változott a MZ ikerpáron belüli eltérések átlaga, viszont kifejezetten nőtt az egynemű DZ csoport ikerpáron belüli átlageltérése. A MZ és DZ csoport közti eltérés igen

Next

/
Thumbnails
Contents