Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
ELEKTROMOS INGER 269 Fogorvosi Szemle 68. 269—272. 1975. A Magyar N éphadsereg Egészségügyi Szolgálatának közleménye A n. facialis ramus marginálisának percutan elektromos ingerléssel végzett vizsgálata írta: TAMÁS FERENC dr. Azoknál a szájsebészeti műtéteknél, melyek az állkapocs testén vagy felhágó ágán történő beavatkozásokat célozzák, az esetek egy részében a műtétet külső feltárásból végezzük. Ilyen műtétek, hogy a leggyakoribbakat említsük: a submandibularis tályogok megnyitása, fracturák véres repositiója és az ezt követő osteosynthesis, tumorok eltávolítása, gl. submandibularis műtéti eltávolítása. Az állkapocs testén és felhágó ágán végzett progenia-műtétek nagy része is külső feltárásból történik [1, 2, 6, 9]. Ezeknél a beavatkozásoknál a műtéti metszés a basis mandibulae vonalában, ill. az alatt történik. Tekintettel arra, hogy ezen a területen fut a n. facialis ága a ramus marginalis (r. m.) is, mely az alsóajak és az áll bőrébe sugárzó mimikái izmok motoros idege, ez az esetek egy részében sérülhet, mely lehet múló paresis, ill. végleges bénulás. Ilyen sérülésekről tesz említést az állkapocs felhágó ágán végzett progenia-műtéteknél az irodalom (Steinhardt 7, Köle 6, Verne 10). A r. m. lefutásában anomáliákról az irodalomban nem találtunk külön említést, viszont részletes anatómiai atlaszok ábráin többször látható olyan anomália, ahol az ideg a basis mandibulae vonala alatt fut, ill. az alá kanyarodik [5]. A kézikönyvek több olyan módszert említenek, melyek segítségével a r. m. sérülései elkerülhetők, ill. elkerülhetőnek látszanak. A gyakorlatban általában a műtéti metszéseknél az angulus mandibulaet és a basis mandibulae vonalát fix támpontnak veszik, tekintettel arra, hogy a r. m. normál lefutását is ezen a vonalon feltételezik [8]. Progeniásoknál, Köle szerint [6], a r. m. normál lefutású, viszont az angulus előbbre és feljebb helyezkedik el, és így az ideg relative lejjebb fut, amit a továbbiakban ismertetett vizsgálataink is megerősítenek. Ez a műtéti metszésnél az esetleges idegsérülést is valószínűbbé teszi. Ezért Köle a műtéti metszést az angulus alatt 1—1 1/2 harántujjnyival ajánlja ejteni. Más szerzők (Martin és Conley 6) egyéb műfogást ajánlanak. Mint az említettekből is kiderül, ezeknél a beavatkozásoknál igen fontos szempont a műtéteket úgy végezni, hogy a r. m. sérülését elkerüljük. Rátérve arra a kérdésre, hogyan lehetne biztonsággal elkerülni a r. m. sérüléseit: megbízható topográfiai projectiós módszerre lenne szükség az ideg lefutásának lehetőleg pontos, műtét előtti meghatározásához. Steinhardt [7] farádáramos ingerlést ajánl a műtéti metszéssel kapcsolatos idegkárosodás elkerülésére. (Módszerét külön nem ismerteti.) Mi megpróbáltuk a r. m. lefutását farádos ingerléssel meghatározni, azt tapasztaltuk, hogy az eljárás használható, de kevésbé pontos eredményeket ad, mint az alábbiakban ismertetett galvánáramos vizsgálati módszer és jóval kellemetlenebb a beteg számára. Csorba [4] nyaki nyirokcsomó-biopsiáknál a n. accessorius-sérülések megelőzésére ajánl elektromos ingerlést az ideg lefutásának pontos meghatározására. Eljárásunk lényege a következő: ún. neuroindirect elektromos ingerlést alkalmazunk percutan, alacsonyfeszültségű galvánáram segítségével a r. m. lefutásának megfelelően, amit úgy végzünk, hogy az ideghez legközelebb fekvő bőrpontot keressük ki elektromos ingerléssel. Az inger minden esetben egy impul-
