Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

15

jellegzetes görbét kapunk (Rheogramm). Vizsgálták 25 egészséges 20 éves férfi állkapcsát, kiknek parodontiuma intact volt. Méréseiket BIOKOMB—5 készüléken végezték, és az áthajlásban elhelyezett rézelektródákat használtak. Olyan görbéket kaptak, melyek az a. alv. inferior kérdéses ellátási területének ép keringési viszonyait jellemzik. Elemezték a görbék időbeli kapcsolatát az EKG-val, alaki sajátosságait. Bellinger módszerével meghatározták a relatív percvolument. Megkísérlik főbb vonatkozásaiban standardizálni az ép keringésű állkapocsról levehető rheogrammot.

REHÁK G. és KOVÁCS E. (Budapest, Fővárosi Gyermekfogászati Központ és Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola)

A helytelen nyelés okozta fog-anomália és pöszeség korrekciója óvodás korban

A helytelen nyelés szoros összefüggésben van a nyitott harapással és protractióval társult interdentalis pöszeséggel. Ez a speciális kórkép csak együttes orthodontiai és logopédiai kezeléssel gyógyítható. A kezelésnek a fog-anomália és a pöszeség korrekciója mellett egyik fontos alapja a helyes nyelés megtanítása. A fog-anomália korrekciójához segédeszközként a Rehák Р.-féle gyógycuclit alkalmazták, a helyes nyelés megtanítása a Straub-féle módszer szerint történt. Csak fog- és beszédkorrekcióban 44, mindhárom anomália korrekciójában 36 gyermek részesült. Leghatásosabb eredményt abban a csoportban érték el, ahol a fog- és beszédkorrekcióval egyidejűleg a helyes nyelést is tanították.

BŐGI I. és ELISCHER Z. (Semmelweis OTE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika)

A functio állcsontnövekedést befolyásoló hatásának tanulmányozása

Számos irodalmi adat és klinikai megfigyelés bizonyítja azt, hogy a fogak és állcsontok helyzeti rendellenességei zavart okoznak a rágóapparátus funkciójában. Az alaki és funkcionális eltérések közötti összefüggéseket 260 eset kapcsán elemezték. Eseteiket Angle diagnosztikai rendszere alapján csoportosították, melyet kiegészítettek a nyitott harapásra vonatkozó vizsgálatokkal. A funkcionális eltéréseket klinikai vizsgálatokkal és elektromyographiás mérésekkel diagnosztizálták, kiegészítve a koponyáról készített oldalirányú teleröntgen felvétellel és a fogívek méreteire vonatkozó index-számításokkal. Meghatározták, hogy egy-egy rendellenesség-típuson belül milyen funkciózavar található és ezeknek mekkora az előfordulási aránya. Érdemesnek tartják megjegyezni azt, hogy 10 esetben az anamnesis és a klinikai vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a funkcionális eltérés a felelős az állcsontdeformitás kialakulásáért.

DOMOKOS GY., HEDRI K. és DÉNES J.

(Semmelweis OTE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika)

A fogszabályozó kezelés effektusának és időtartamának változása különböző típusú készülékek alkalmazásakor

A Semmelweis OTE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika Fogszabályozási Osztályának az elmúlt 5 év beteganyagát katamnesztikus vizsgálatnak vetették alá abból a célból, hogy megállapítsák az egyes alkalmazott készülékek hatásosságát. 2078 esetből csak a gyógyultakat dolgozták fel részletesen, akiket műtét nélkül csak fogszabályozó készülékkel kezeltek.

Megállapították, hogy a fogszabályozási gyógykezelés 73,8%-ban volt eredményes. Az eredményt többségében (77,2%-ban) rögzített készülékek alkalmazása adta. Az esetek kezelése 59,3%-ban 1 éven belül befejeződött, és ezeknek nagy részében rögzített készülékek alkalmazása szerepelt.