Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
16 AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA MILIC D. (Titograd, Jugoszlávia) Az erősen szembetűnő orthodontiai anomáliák hatása a gyermekek psyho-emotionalis állapotára A foghiány olyan esztétikai fogyatékosság, amely psyho-emotionalis problémává válik, mert rontja az illető társadalmi beilleszkedését és tevékenységét. Már egyetlen fog elvesztése meglepően nagy fokban ronthatja a közérzetet. Több fog elvesztése pedig bonyolult psychés reakciósort válthat ki. A felső metszők hirtelen elvesztése után sok beteg a zsebkendőjét állandóan a szája elé tartja. Jó külső megjelenés személyi érvényesülés tényezője lehet. A fogatlan vagy hibás beszédű egyén elidegenedik környezetétől. Minthogy a gyermekek idegrendszere fokozottan érzékeny, előfordul hirtelen, meggondolatlan reakció. Az egyébként normális egyén kóros állapotba kerül. A rossz szokás a gyógyítást is gátolhatja. Ellenállást fejtenek ki a fogpótlással vagy a fogszabályozással szemben. Az emotionalisan terhelt betegnél psychotherapiát is alkalmazni kell. PRZYLIPIAK, St. (Bialystok, Lengyelország) Frontfogtáji nyitott harapás kezelése a nyelvet korlátozó alsó lemezzel Az elülső nyíltharapás kezelésében olyan megoldást vázol, ahol a nyelv korlátozása alsó lemezzel valósul meg. Felépítése egyszerű; voltaképpen egy olyan típusos lemez, amely fedi az összes alsó fogakat és a fogmedernyúlvány nyelvi felszínét. A retentio biztosítására megfelel bármilyen kapocs, az esethez legjobban illő kivitelben. A lemezt fel lehet szerelni tágító csavarral vagy egyéb szerelékekkel. E készülékeknél az a lényeges előnye, hogy bármilyen mandibula-mozgás esetén lehetetlenné teszi a nyelv bevitelét a metszők közé. Az alsó lemezre épített akadály együtt mozog az állkapoccsal és semmilyen ügyeskedéssel nem lehet megkerülni. Esztétikai okokból ajánlatos a készüléket színtelen akrilátból készíteni. BOROS I., KESZLER P., VASKÓ A. és ZELLES T. (Semmelweis OTE Kórélettani Intézet) Az energiaforgalom alakulása patkány gl. submandibularisában parasympathikus ingerlést, illetve inzulin adását követően Szerzők 140—160 g testsúlyú, nőstény fehér patkányokat kezeltek 2,5 mg/100 g testsúly dózisban pilocarpinnal, illetve 10 NE inzulinnal. Vizsgálták a gl. submandibularis ATP és glycogen tartalmának változásait. Megállapították, hogy a pilocarpin adása után 2 órával a gl. submandibularisban az ATP-szint szignifikánsan alacsonyabb a kontrolinál. A szekréciót követő 6. órában viszont szignifikáns emelkedést találtak. A glycogen tartalom a pilocarpin injectio utáni 2. órában is még szignifikánsan alacsonyabb, mint a kontrolinál. 10 ml 10%-os glukóz adása után beadott 10 NE inzulin a gl. submandibularis glycogen tartalmát szignifikánsan megnövelte. A változás az inzulin máj-glycogen tartalmára gyakorolt hatásával ellentétes irányú. Az eredmények szerint az erős parasympathikus ingerléssel kiváltott szekréciófokozódás jelentős energiaveszteséget von maga után. Az inzulin injectiót követő hypoglykaemiában a gl. submandibularis ATP- és glycogen-tartalma szignifikánsan magasabb a kontroll értéknél. ZELLES T., BOROS I., ZIBRICZKY É. és NAGY E. (Semmelweis OTE Kórélettani Intézet) A cortison és trijodthyronin hatása a nyálmirigyek energiatermelésére 120—150 g súlyú nőstény fehér patkányokat kezeltek napi 5 mg/100 g testsúly dózisban cortison-acetáttal, illetve napi 10 yg/100 g testsúly dózisban trijódthyroninnal egy héten keresztül. Vizsgálták a nyálmirigyek ATP tartalmát és az energiatermelésben központi szerepet játszó mitochondriumok ultrastruktúrájának változásait. Megállapították, hogy a pajzsmirigy-hormon hatására csökken a mirigyek ATP tar