Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1974-03-01 / 3. szám

74

CSIBA ÁRPÁD DK —ROHLICH PÁL DR.

a b

2/a ábra. A hám és kötőszövet kapcsolata, fél-desmosoma (magyarázatot l. szövegben).

M.1.17 000

2/b ábra. Desmosomák két hámsejt között. M : 1 : 28350

mennyisége és elrendeződése sejtenként változik. Sok helyen a desmosomákkal szerves összefüggést mutat (2b és 3. ábra). Helyenként micro tu butusokat is sikerült megfigyelni (3. ábra). A hámsejtek cytoplasmája gyakran szemcsés, ezek mennyisége változó és glykogen-szemcsékre emlékeztet. Egyik sejtben nagymennyiségben töltik ki a rendelkezésükre álló helyet, másikban szórványosan látható. A hámsejtek Golgi-apparátusa aránylag gyengén fejlett (3. ábra). A mitochondriumok kisszámúak, elrendeződésük szabálytalan, és az alkalmazott fixálási technika mellett gyakran mutatnak műtermék jellegű matrix-felritkulást és puffadást. Ezzel szemben érdekes, hogy a hámsejtek közé bevándorolt mobilis sejtek (átnézeti képük alapján mononuclearis sejtek?) mitochondriumai szembetűnően szabályos, ép szerkezetűek (4. ábra). Az endoplasmás reticulum elemei — viszonylagosan kis számban — mutat-4. ábra

3. ábra. Részlet a hámsejtek cytoplasmájából. -4 kép nagyobb részét elfoglaló hámsejtekben a tonofilamentumok (tf) laza vékony kötegeket alkotnak, a cytoplasma kisebb elektrondensitású, a sejtmag (n) aránylag laza chromatin-szerkezetű (éretlenebb sejt). A másik sejt tömöttebb cytoplasmájában a tonofilamentumok vaskos kötegekbe rendeződnek (érettebb sejttípusok) tía Golgi-apparatus, m mitochondrium, mt cytoplasma-mikrotubulus, d desmosoma, p pinocytosis vesicula. M : 1 : 54000

4. ábra. Feltehetőleg kötőszöveti eredetű, leukocyta (L) jellegű mobilis sejt a hámszigetben. ( A) A sejt nem tartalmaz tonofilamentumókát, nem kapcsolódik desmosomákkal a környező hámsejtekhez, mitochondriumainak (M) és magjának (N) külleme erősen elüt a hámsejtekétől, benne jól látható centriolum (c) található. M : 1 : 12000