Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
TEJFOGAK KOPÁSA 5 Megbeszélés A fogkopás okáról a vélemények nem egységesek. A régebbi elmélet szerint az abrasio egyetlen oka a táplálék koptató hatása volt. Újabb elméletek szerint rágás közben, vagy a rágástól függetlenül fog-fogat koptathat. Ez utóbbi felfogás mind jobban előtérbe kerül. Azt hiszem, hogy e különböző elméletek nem zárják ki egymást, azok egyesíthetők, ötvözhetők. Ahogy az ötvözetekben az összetevők súly%-a változó, úgy a fegkopást kiváltó tényezők súlya, szerepe is változik egy adott helyzetben vagy időben. A fogkopást így polycausalis jelenségnek tartom és ezt a tejfogak kopásának transformatio ja is alátámaszthatja. A 3-6 éves gyermekek fogainak kopásában a tápláléknak valószínűleg döntő szerepe van. A mai gyermekek úgy az óvodában, mint otthon, túlnyomórészt gyorsan elfogyasztható, könnyen rágható puha, vagy éppen pépes —félig pépes ételeket kapnak. Feltételezésem szerint ennek nemcsak az a következménye, hogy a táplálék konzisztenciája miatt elmarad a közvetlen étel okozta fogkoptatás, hanem a fog-fogat koptató tevékenysége is csökken. A rágóizomzat viszonylagos inaktivitása miatt úgy étkezéskor, mint azon kívül megritkul a fogak között kopást is okozó érintkezés. És mi a tejfog kopás elmaradásának következménye? A fogszabályozók — nem egyértelmű — véleménye [2, 3, 7, 10] szerint a nem, vagy alig kopott tejfogazat zavarja az állandó fogazat fejlődését és pedig akadályozza az első maradó őrlők helyes, kívánatos záródásba kerülését. És végül legalább —utalnom kell arra, a közismert megfigyelésre [4, 9], hogy kopott fogazaton — általában, de nem élesen törvényszerűen — kevesebb a szuvasodás. IRODALOM: 1. Andrik, P.—B. Turanovic—V. Bila: Untersuchungsergebnisse über die Abrasio-dentium. Aeta F. R. N. Univ. Comen. — Anthropologia. 20, 1, 1972. — 2. Heckmann, U.—E. Reumuth: Die Abrasion im Milchgebiss. Dtsch. Zahn- Mund- und Kieferheilkunde, 49, 239, 1967. — 3. Hotz, M.: Orthodontie in der täglichen Praxis. Huber, Bern-Stuttgart, 1954. S. 25—30. — 4. Huszár Gy.: Karies und Zahnabnützung. Vitalstoffe-Zivilisationskrankheiten, 12, 16, 1968. — 5. Huszár Gy.: A kopott fogak újszerű osztályozása. Fogorv. Szle, 62, 293, 1969. — 6. Huszár Gy.: A fogkopás idős korban. Fogorv. Szle, 64, 65, 1971. — 7. Huszár Gy.: A tejfogak zománcának vastagsága. Fogorv. Szle, 65, 133, 1972. — 8. Schranz D.—Huszár Gy.: Die Paläopathologie des Gebisses des prähistorischen Menschen in Ungarn. Ost. Z. Stomat. 52, 247, 1955. — 9. Schranz, O.—Huszár, Gy.: Die Kinderzahnkaries der Vergangenheit in Ungarn. Őst. Z. Stomet. 55, 64, 1958. — 10. Tóth P.—Dénes J.: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Budapest, Medicina, 1973. 171—172 о. Д. X у с а p : Стирание молочных зубов При исследовании детских черепов доисторической и различных исторических эпох величина абразионной частоты составляла 84,5, средний показатель стирания зубов — 1,47. Среди живущих в настоящее время, посещающих детский сад детей абразионная частота 63,8, средний показатель ситрания — 63,8. Dr. Gy. Huszár: Die Abrasion der Milchzahne An der Kinderschädeln aus dem vorgeschichtlichen-, und aus den verschiedenen geschichtlichen Zeitaltern ist der Durchschnittswert der Abrasionfrequenz 84,5 — der Durchschnittsindex der Zahnabrasion 1,47. Die Abrasionsfrequenz der heute lebenden, die Grundschule besuchenden Kinder ist 63,8 — der Durchschnittsindex der Zahnabrasion 0,29.
