Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
6 LÁNGNÉ BOTTYÁN OLGA Fogorvosi Szemle 67. 6—9. 1974. A budapesti Természettudományi Múzeum Embertani Táréinak (vezető: Tóth Tibor dr.) közleménye A palatum durum variációi a nemi dimorfizmus szempontjából írta: LÁNGNÉ BOTTYÁN OLGA dr. A palatum durummal (továbbiakban: palatum) foglalkozó irodalom elég terjedelmes. Nemcsak fogorvosok foglalkoztak és foglalkoznak a palatum problémájával, hanem anatómusok és anthropologusok is. A fogorvost főleg a palatűm rendellenességei érdeklik, mert ezek nehezítik a felső lemezes fogpótlás készítését. Az anatómus és az anthropologus viszont a palatum fejlődésével, variációval és nemi dimorfizmusával foglalkozik. Mint anthropologus foglalkoztam a tárgykörrel és két részletes tanulmányban összegeztem a palatum méreteinek variációira vonatkozó, továbbá a morphologiai jellegű vizsgálataimat. Az alábbiakban csak röviden ismertetem ezek eredményeit, viszont a fogorvosi szempontból inkább figyelmet érdemlő palatum-rendellenésségekkel részletesebben foglalkozom. Az anyagot VI—XVI. sz.-beli magyarországi temetőkből (Homoknégyhalom, Jánoshida, Ártánd, Üllő, Sopronkőhida, stb.) előkerült, az Embertani Tárban őrzött 729 koponya képezte. Hangsúlyoznom kell tehát, hogy megállapításaim csak erre az anyagra vonatkoznak. A nemi és életkori meghatározásokat a feldolgozott anyaggal foglalkozó szerzőktől vettem át. A Martin-féle életkorcsoportosítást használtam: inf. I. 0—7, inf. II. 8—14, iuvenilis 15—21, adultus 22—39, maturus 40—59, senilis 60-nál magasabb életévet jelent. Munkámban az Alexeyev-Debets által megadott átlagos szórásértékekkel dolgoztam. Nemi dimorfizmus és életkor A palatum nemi diformizmusával kapcsolatban régi és elfogadott álláspont az, hogy a férfi palatum hosszabb és szélesebb, mint a női palatum (Martin, Woo, Brothwell). Vizsgálataim eredményei is mergerősítik az említett szerzők megállapításait, mivel a palatum hosszúság nemi differentiája 2,44 mm, a szélességé 1,57 mm. Mindamellett, hogy a nemi differencia fennáll, a nemi dimorfizmusból adódó fenti különbségeket a szórásértékekkel összehasonlítva (hoszszúságnál 3,3, szélességnél 3,0 mm) megállapítható, hogy a nemi dimorfizmusból adódó különbségek elég kis értékek. A palatum-hosszúság és -szélesség index-értékeit vizsgálva megállapítottam, hogy a női értékek nagyobbak, ami azt jelenti, hogy ezek aránylag rövidebbek, illetve szélesebbek, mint a férfi palatumok, de a nemi differencia (1,16%) jelentéktelennek minősíthető. A palatum-indexek nagyságát vizsgálva az életkor szerinti megoszlás tekintetében megállapítható, hogy az index nagysága az infans kortól kezdve csökken, az adultus és a maturus életkorcsoportoknál tapasztalható csökkenés mértéke azonban olyan kicsi, hogy a csökkenés fennállását a jelenleginél nagyobb egyénszámú anyag alapján végzett korrelációs számítás eredményeinek ismerete nélkül nem merem állítani. A senilis korban viszont az index nagyobb lesz, a szájpad tehát az öregebb korban aránylag rövidül, ill. szélesedik.
