Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-03-01 / 3. szám
78 KÖVESI GY. DR.—BÁNÓCZY J. DR. Az ellenőrzésen megjelent betegek aránya (84%) jónak mondható, összehasonlítva: Sugárnak, és Bánóczynak leukoplakiás betegeik 73,3%-át sikerült ellenőrizni. A lichenes betegek az ellenőrző vizsgálatokon szívesen és pontosan megjelennek. Ennek oka nyilván az előzőkben is hangsúlyozott psvchés tényező. A carcinoma gyakoriságára vonatkozó saját adataink nem erősítik meg a lichen praecancerosis voltára vonatkozó positiv nézeteket. Lauffer és Kuffer szerint a lichenből fejlődő carcinoma sokkal gyakoribb, mint azt az irodalom leírja, és ők a lichent kifejezetten rákelőző betegségnek tekintik. Ezzel szemben Renstruj) és Pindborg a lichen és a praecancerosis között különbséget tesznek. Az irodalomban leírt lichen-carcinoma esetek csaknem kivétel nélkül erosiós vagy atrophiás lichen talaján keletkeztek. A Sugár és Bánóczy által évekkel ezelőtt észlelt lichen-carcinoma eset is erosiós lichenből fejlődött. Az erosiós lichenes esetekben a carcinoma kifejlődésének aránya tehát magasabb (1,1%). Conclusio Megállapíthatjuk, hogy szinte minden betegnél kimutatható valamilyen psvchés tényező’. A kezelést tekintve a góctalanítást és a száj-hvgiéne helyreállítását minden esetben el kell végeznünk. A vitaminkezelés (Aés B) alichen minden formájánál hasznos lehet és semmiféle veszélyt nem rejt magában. A steroid therapia veszélyessége véleményünk szerint nem áll arányban a kezelés várható eredményével. Végeredményben lichenes betegeink eleinte minden kezelésre javulnak, később azonban a gyógyulási folyamat lassul, ill. meg is áll■ Ezért jelenleg a megfelelő kombinált therapia, a beteggel való folyamatos törődés és ellenőrzés a leghatásosabb. Az atrophiás és erosiós lichen veszélye lehet a carcinoma kialakulása, ezek az esetek, ha nem is tekintjük őket kifejezetten praecarcinomás elváltozásoknak, mindenképpen óvatosságra intenek és gyakori ellenőrzést igényelnek. IRODALOM: Andreasen, -7. 0.: Oral Surg., 26, 158, 1908. —- Bánóczy J. és Sugár L.: Fogorv. Szle, 61, 110, 1908. — Cooke, fí. D. ÍJ.: Brit. J. Derm. 96, 1, 1954. — Dechaume, M. and Payen, •/.: Ann. Ódont. Stom. 17, 85, 1900. — Dechaume, M., Payen, 1., Piriou, M.: Presse Medic. 65, 2133, 1957. — Depaoli, M.: Minerva Dermat. 39, 160, 1964. — Fülöp E.: Bőrgyógy. Vener. Szle: 11, Í51, 1957. — Crinspan, T., Diaz, J., Abulafia, ,/., Villapol, L., Schneidermann, J., Palese, D., Bedrichesky, R.: Ann. Derm. Syph., 93, 531, 1966. —- Grinspan, T. et ál.: Bull. Soc. Fran. Derm. Syph. 73, 898, 1966. — Hallopeau, H.: Bull. Soc. Fran. Derm. Syph. 17, 32, 1910. — Hazen, H. M.: Arch. Derm. Syph. 31, 316, 1935. — Hermann, D.: DZZ. 7, 346, 1963. —- Konstantinov, A., Javov, S., Vatkov, L.: Izvesztia Otd. Biol. i. Ned. Nauki (Szófia) 3, 81, 1959. — Lauffer, J. , Kuffer, R.: Le Lichen Plan Buccal. Masson, Paris, 1970. — Mumford, P. B., Morgan, K. : Brit. J. Derm., 68, 258, 1956. — Pindborg, J. J. et ál.: Ind. J. Med. Science, 20, 349, 1966. — Radnay T., Reményi I., Bánóczy J.: Fogorv. Szle 62, 118, 1969. — Benstrup, G., Pindborg, J. J.: Ugerskrift f. Laeger (Kopenhagen), 120, 1327, 1958. — Sallay K.: Fogorv. Szle. 62, 257, 1969. — Samman, P. D.: Brit. J. Derm. 68, 175, 1956. —Schmidt, H.: Acta Derm. Vener. 41, 164, 1961. — Shklar, G., McCarthy, P. L.: Oral Surg., 14, 164, 1961. — Simpson, H. E.: Brit. J. Derm., 69, 178, 1957. — Sugár L., Bánóczy J.: Méd. et Hyg. 28, 1468, 1970. — Warin, R. P., Crabb, H. S. M., Darling, A.I.: Brit. Med. J. 1, 983, 1959. Д. Кёвеши, Й. Б а и о ц и : Катамнестическое исследование больничного материала, лечившегося по поводу лишая Авторы анализировали данные 326 больных, лечившихся за период с 1960 по 1969 гг. с диагнозом lichen oris. 62,5% больных составляли женщины. Большая часть из них принадлежали к возрастной группе от 41 до 70 лет. В 90% случаев лишая вызывал у больных жалобы. Из клинических типов лишая наиболее частый ретикулярный тип. При этом типе и при эрозионном типе частота кожных симптомов сравнительно небольшая.
