Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

LICHENES BETEGANYAGUNK

79

Dr. Gy. Kö vési — Dr. J. Bánóczy: Katamnestische Untersuchung eines Lichen-К ranken gutes

Es wurden die Daten von 326, in den Jahren zwischen I960- und 1969 mit Lichen oris behandelten Patienten bearbeitet. 84% der Patienten wurden wiederholt untersucht. 62,5% der Patienten waren Frauen, die Mehrheit gehörte in die Altersgruppe der 41—70 jährigen. Beschwerden verursachte die Krankheit in 90%. Von den klinischen Typen des Lichens ist der Retikulartyp der häufigste, hier und bei dem Erosionstyp ist das Vorkommen von Hautsymptomen relativ selten. Die Entstehung eines Karzinoms beobachteten wir in einem Fall (0,36%).

Fogorvosi Szemle 66. 79—83. 1973.

Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájának közleménye

Moeller-glossitis?

(Diagnosticai megfontolások)

Irta: TBBSSB KORNÉLIA dr. TATÁR TIBOR dr.

Az irodalomban általánosan elfogadott az az álláspont, amely szerint a Moeller- Hfmíer-glossitisnek nevezett, chronikus felületes nyelvgyulladás, az anaemia perniciosa korai tünete. A betegség lényege: B12-vitamin hiánya következtében létrejött terminalis nyelv-neuritis [1, 2, 3, 5]. A kórkép diagnostizálása során számos probléma vetődik fel, amely arra enged következtetni, hogy a betegség lényege nem tisztázott. Már a nomenclatura terén is mutatkozik bizonyos zavar. Ugyanis nemcsak Moeller-Hunter-glossitis létezik, amelyet Moeller 1851-ben, Hunter 1909-ben írt le [2, 20], hanem létezik az anaemia perniciosa késői szakaszában existáló atrophiás nyelvgyulladás elnevezésére a Hunter—Moeller-glossitis is.

Felmerül továbbá az a probléma is, hogy a funicularis myelosis az elhanyagolt perniciosa-esetek végső stádiumának betegsége, a vele aequivalens nyelvneuritis viszont korai tünet. Ha a nyelv idegvégződései annyira érzékenyek a B12-vitamin hiányára, hogy a betegség korai tüneteként értékelhető, hogyan lehetséges, hogy szövetileg nem mutatható ki?

Hiányoznak azok a kutatási eredmények is, amelyek a két neuritis egymáshoz való viszonyát megszabják, valamint az a fontos bizonyíték, hogy a régen fennálló Moeller-glossitises betegek hány %-a lesz anaemia perniciosás a vérképe alapján? Végül pedig a B12-vitamin gyógyító hatása csak ritkán mutatható ki. T/юта, Miller, Rattner [20, 16, 18, 14, 13] és mások a Moellerglossitist ismeretlen eredetű betegségnek tartják, felvetik a hormonalis eredet lehetőségét és a folsavhiánvhoz vezető állapotok elősegítő szerepét.

A továbbiakban Moeller—Hunter-glossitis ben szenvedő betegünk bemutatása kapcsán tárgyaljuk a diagnostikus nehézségeket. B. V.-né, 45 éves