Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-06-01 / 6. szám
LYMPHOGRANULOMATOSIS 173 3. A lg. therapiájában a sebészi beavatkozások három csoportba sorolhatók: a) próbakimetszés; b) splenectomia; c) lokális gócok eltávolítása. Az esetek legnagyobb részében a próbakimetszés — a lg. diagnózisának bizonyítása — az egyetlen műtéti ténykedés a betegség folyamán. Ritkán kerül sor más sebészi beavatkozásra. Glatstein [3] prophylactikus célból ajánlja a rtg-kezelés előtti splenectomiát. Grace és Mittelman [4] a betegség későbbi stádiumaiban kialakult hypersplenia miatt végzett lépeltávolítást, azonban a kedvezőtlen eredmények miatt nem javasolják ezt a beavatkozást. A lokális gócok eltávolítását Naegeli [14] már 1930-ban jogosultnak tartja. Jagic [7] ezt csak a bélbeli esetekre korlátozza. Sobol [22] az orrgaratűr elsődleges megbetegedéseikor a megnagyobbodott nyirokcsomók eltávolítását és a műtét utáni rgt-besugárzást ajánlotta. Slaughter és mtsai [21] radikális nyaki block-dissectióval 18 betegnél távolította el a nyak különböző részein levő „gócokat”. A műtét utáni 13. évben 60%-os túlélést észlelt. A postoperative alkalmazott rtg-sugárzást nem tartja okvetlenül szükségesnek. Pitcock és mtsai [17] egy esetben az inguinalis hajlatból távolítottak el lg.-os nyirokcsomókat. Műtét után rtg-kezelést nem alkalmaztak. Öt év múlva a betegség egyetlen jele sem volt észlelhető. Magyar és Petrányi [11] szerint a sebészi kezelés a betegség I. stádiumában akkor jogosult, . .ha a nyakon elhelyezett nyirokmirigy-pakett izolált, és máshol mirigynagyobbodás nem található, ha hónalji izolált nyirokcsomót találunk, ez azonban nem a hónaljárok mélyén, hanem caudalis részén helyezkedik el.” Szerintük teljes gyógyulás csak ilyen esetben képzelhető el. Esetünk ismertetése R. S. 53 éves férfibeteg 1971 áprilisában jelentkezett Klinikánkon (1. ábra). Felvételekor elmondta, hogy 15 év előtt jobb oldalon középfülgyulladása volt, ez után néhány hónappal az azonos oldali állkapocsszöglet alatt kisahnányi daganat keletkezett. Tekintettel arra, hogy ez a képlet 15 évig alig változott, panaszt nem okozott, nem sokat törődött vele, orvoshoz nem ment. Négy-öt hónapja azonban a daganat növekedésnek indult, és az előzőekhez képest 2—3-szorosra nőtt. A beteg nem fogyott, nyelését, beszédét az elváltozás nem befolyásolta. Láza, hőemelkedése, bőrviszketése, előző más betegsége nem volt. Felvételi status: Jó erőben levő, kp. fejlett, táplált férfibeteg. A j. o.-i submandibularis régióban 2 egymástól független kisalmányi, lószőrpárna tapintató, alapjáról elmozdítható, a bőrrel nem összekapaszkodó tumor észlelhető. Az azonos oldali supraclavicularis árokban kisdiónyi, közepesen kemény, jól mozgatható, nyirokcsomó-megnagyobbodásnak imponáló képlet található. Máj 2 harántujjal meghaladta a bordaívet, lép nem na-7. ábra. A beteg a jelentkezéskor