Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-06-01 / 6. szám
174 SZABÓ GYÖRGY DR. ÉS MTSAI gyobb a szokásosnál. Egyéb physicalis eltérés nem volt. RR: 150/100 Hgmin, vvt: 4 millió, fvs: 10 200 (Eo: 3%, Ju: 3%, St.: 4%, Se: 70%, Ly: 13%, Mo: 7%), süllyedése 51 mm/h volt. Serumelectrolyt és májfunkciós próbák: a normális határon belül voltak, vércukor, RN, fehérje-fractiók eltérést nem mutattak. A mellkasi szervekről, a koponyacsontokról, a csigolyákról, a hosszú csöves csontokról készített rtg-felvételeken kóros eltérés nem volt látható. A máj-scintigraphiás vizsgálat a következő eredményt mutatta: ,,A májvetület megnagyobbodott, a máj alsó széle 2 harántujjal meghaladja a bordaívet. A bal lebeny kiszélesedett. Az aktivitás eloszlása egyenletes.” Az azonos oldali submandibularis nyálmirigy feltöltéses rtg-vizsgálata ép, a daganatok által kétoldalról kissé összenyomott nyálmirigyállományt mutatott (2. ábra). Az eddigi vizsgálati eredmények alapján valamilyen malignussá vált daganatra gondoltunk, mely a j. o.-i submandibularis régióból már az azonos oldali supraclavicularis nyirokcsomókban áttétet okozott. Metastasist a test más táján nem tudtunk kimutatni, ezért elhatároztuk, hogy a daganatokat eltávolítjuk. Műtét előtt próba-excisiót a következő meggondolásból nem végeztünk: bármi legyen is a tumor, ezt el kell távolítani, mert félő, hogy hamarosan nyomási tüneteket okoz. Elkerülhetjük a próba-excisióval járó feltételezett daganatsejtszóródást. Ha olyan daganatról lenne szó, amelynek műtété közben vagy után cytostatikus kezelés ajánlatos, az intraoperativ szövettani vizsgálat alapján ezt is el tudjuk végezni. 1971. április 10-én megoperáltuk a beteget. Jobb oldali radikális nyald block-dissectiót végeztünk. Az első eltávolított daganatrészből készített intraoperativ szövettani vizsgálat malignus lymphoid szövetburjánzást mutatott, lymphogranulomatosist valószínűsített, amit a későbbi szövettani vizsgálat megerősített. A musculus sternocleidomastoideus és a vena jugularis interna resecalt darabján, valamint a submandibularis képleteken kívül kb. 15, cseresznyétől lúdtojás nagyságig terjedő daganatot távolítottunk el (3. ábra). Tekintettel a lymphogranulomatosis 2. ábra. A jobb oldali submandibularis nyál- 3. ábra. .4; eltávolított nyirokcsomólánc mirigy sialographiás képe. A nyálmirigy mellett két oldalról a tapintható daganatok drótgyűrűvel vannak bejelölve diagnosisra, a postoperativ szak után a beteget tovább vizsgáltuk. Mind a mellkas ismételt tüzetes rtg-vizsgálata (tomogramm is történt), mind pedig a hasi lymphographia negatív eredménnyel jártak. Műtét után egy hónappal az ismételt laboratóriumi vizsgálatok se mutattak a magasabb süllyedésen és a relatív lymphocytopenián kívül más eltérést. A sebgyógyulás után lokális és általános rtg-besugárzást alkalmaztunk. A beteg jelenleg is ellenőrzésünk alatt áll, panaszmentes. Megbeszélés Az elvégzett vizsgálatok, a lg. általános tüneteinek (láz, fogyás, bőrviszketés, anaemia, eosinophilia) hiánya és a műtéti lelet alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a fent ismertetett betegnél a lg. I. stádiumáról volt szó. Figyelemre méltó adat a hosszú anamnesis, nemcsak azért, mert ritka, hanem ennek alapján feltételezhető, hogy a lg. jobb indulatú formájával állunk szemben. Az esetet átgondolva a műtétet a következők miatt tartjuk indokoltnak:
