Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-05-01 / 5. szám

154

SZABÓ MIHÁLY DR.

mandibulae néven említik. A protheticai felhasználhatóság tekintetében általánosan elfogadott az a nézet, hogy a műfogsor alaplemezét ki kell terjeszteni az' alapján el nem mozduló t. m.-ra [5]. Tapasztalataim szerint egyébként jó functiós lenyomatra készült alsó [fogművel a páciensek egy része ugyanazzal a panasszal tért vissza, nevezetesen: két helyen tört a protézis, éspedig a frotnfogak és a t. m. tájékán. Ezen részek kicsiszolása után a panasz átmenetileg megszűnt, majd újból jelentkezett. Azok a páciensek viszont, akiken a t. m.-ra kiterjesztett lemezrészt teljes egészében eltávolítottam, újbóli panasszal nem jelentkeztek, sőt fronttáji panaszaik is megszűntek, jóllehet a lemezt ebben a régióban nem kisebbítettem. Egyidejűleg a fogsor stabilitása is nőtt. Ezt a jelenséget a következőképpen magyarázom:

A gerinc lassú, de folyamatos sorvadása és a t. m. majdnem változatlanul maradása következtében olyan helyzet alakul ki, hogy a fogmű egyrészt két végén, másrészt a frontalis részen támaszkodik, a közti területen pedig nem azo-4. ábra. Az ifjúkori teljes fogazatú és időskori fogatlan mandibula viszonya

5. ábra. A tuberculum mandibulaen és a fronttájékon támaszkodó protézis sémás oldalnézete. A nyilak a támaszkodás helyét jelzik

6. ábra. A median-sagittalis sík felé kidomborodó tubercumoluk. Anatómiai készítmény

nos terheléssel fekszik a mucoperiosteumra (5. ábra), — annak ellenére, hogy a fronttájékon nagyjából ugyanolyan ütemben sorvad a proc. alv., mint az állkapocs többi részén. Ahol az ilyen módon stabilitását vesztett protézis támaszkodik, decubitust okoz.

A t. m., különösen az erősen sorvadt állcsontú idős korosztályba tartozókon, többnyire medialis irányba dőltnek tűnik, és a retromolaris tér fölé boltosul (6. ábra). Ha ilyenkor a lemezt a t. m.-ra is kiterjesztjük, a retromolaris tér kihasználása lehetetlenné válik. Ha viszont kikerüljük a t. m.-t, a retromolaris területre kiterjeszthető a lemez, s alábuktató mozdulattal nehézség nélkül behelyezhető.

A t. m. lötyögő, csontalap nélküli változatát a fogpótlástan protheticai szempontból hasznavehetetlennek tartotta. Tapasztalataink szerint azonban sokszor az elmozduló t. m. is hasznos retentiós tényező: az alaplemez szélére borulhat, s igy annak felemelődését akadályozza.

A retromolaris terület fő feladata természetes fogazatban a fogak hátrafelé mozdulásának megakadályozása, amire helyzeténél és szerkezeténél fogva alkalmas. A t. m. a lemezes fogmíívek tekintetében ugyanezt a feladatot látja el, erőteljes, fix képlet termé-