Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-05-01 / 5. szám

TUBERCULUM MANDIBULAE 153 ábrán látható, hogy a trigonum retromolare nagyjából eredeti magassagaban marad meg; neve ezután tuberculum mandibulae. A kétfelé ágazó crista temporo­mandibularis „villája” a csontátépülés után szűkülni kezd, s a hátra kanya­rodó limbus alveolaris maradványával a trigonum helyén (2a és b ábra). 2fa ábra. A trigonum helyén kialakult tu­berculum mandibulae, melyet corticalis csont­állomány alkot: anatómiai készítmény fényképe együtt corticalisból álló képletet alkot 2/6 ábra. A tuberculum mandibulae kereszt­­metszete. A trabecularis .csontszerkezettől jól elkülönül a tuberculum corticalis állomá­nya : anatómiai készítmény fényképe A csontos alapot fedő lágyrész közben szintén átalakul. Eredetileg részben alapjához szorosan kötött gingiva propria fedi néhány milliméter szélességben a sapiens distalis oldalán. Itt a gingiva a bölcsességfog koronáján a többi fog­hoz viszonyítva magasabban tapad; e gingiva-részlet vastagabb az átlagosnál. E helyen a raphe pterygomandibularis rostjai belefonódnak a gingivába [4, 7, 8] (3. ábra). A bölcsességfog eltávolítása után e megvastagodott ínyrész bo­rítja a kialakuló t. m.-t. A sapiens extractiójakor azonban gyakran előfordul, hogy a gingiva leszakad csontos alapjáról; a raphe pterygomandibularis állandó rongáló hatása következtében nem tud újból letapadni. Így jön létre a „lötyögő” t. m. A „csontmag nélküli lötyögő” t. m. tehát akkor alakul ki, ha az extractio alkalmával a sapiens mögötti csontrész sérül. Ilyenkor a csontseb gyógyulása után a proc. alv. egyenesen folytatódik a xamusban: a raphe pterygomandibularis rostjainak biomechanikai hatása a csonton nem érvényesül. A fogatlan mandibula szerkezetében átalakul. Ennek egyik jól észlelhető jele a corpus és ra­mus közti szög megváltozása: a fiatalkori átlago­san 120 foknál nagyobb lesz, elérheti, sőt néhány esetben túlhaladhatja a 140 fokot [2]. A mandi­bula mesiodistalis irányban mintegy megnyúlik; ez az idős fogatlanon a mentalis táj előreugrásá­­ban mutatkozik (4. ábra). A szög növekedésével a t. m. relatíve kiemelkedik, s mesialis irányba tolódik el. A rajta tapadó raphe megfeszül és a nyálkahártyát erősen kiemeli, csontos alap nél­küli mozgó t. m. esetében pedig mesialis irányba húzza. A mesialis irányba tolódott t. m. a böl­csességfog helyére kerül; ebből származik az ed­dig használatos, de lényegét illetően téves nomen-3. ábra. A tuberculum mandi­­bulaeba sugárzó raphe pterygo­mandibularis kiboncolt rostkö-clatura: a t. m.-t sokszor tuberculum alveolare tege. Anatómiai készítmény

Next

/
Thumbnails
Contents