Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
1973. április LXVI. évfolyam 4. szám FOGORVOSI SZEMLE FŐSZERKESZTŐ: Prof. (Ír. VARGA ISTVÁN Szerkesztették : 1908—1925, It О IMI 0( 7. Y ZOLTÁN dr, 1929—1931. Prof. MORELLI GUSZTÁV Fogorvosi Szemle 66, 97—102. 1973. Az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet (ig.: Farkas Károly dr.) Allergologiai Belosztályának (főorvos : Hajós Mária; dr.) közleménye Gyógyszerallergia írta: HAJÓS MÁRIA ír. A gyógyszer-okozta káros mellékhatás háromféle lehet: intolerantia, intoxicatio és allergia. A nem kívánt tünetek minőségét a következő példa illusztrálja. Tudvalévőén asalicylatok gyomorpanaszokat válthatnak ki. Vannak, akik már egy-két tabletta elfogyasztásától émelyegnek: ezt nevezzük intoleránsának. Ezzel szemben mindenkinek gyomorfájdalmai támadnak nagymennyiségű salicyl bevételekor: ez már intoxicatio. Mindkét esetben a tünetek adaequatak, vagyis megfelelnek a gyógyszer jellemző mellékhatásának [3]. Ha azonban valaki bevesz egy Istopyrint, és erre dermatitis, urticaria, nátha vagy fulladási roham jelentkezik, akkor ez már nem a vegyületre, hanem az allergiásán azaz „másképpen” reagáló szervezetre jellemző: vagyis allergiás jelenség. Pathogenesis Az allergiás gyógyszer-reactiókat arról lehet felismerni, hogy keletkezésük független a gyógyszer dosisától és pharmacologiai tulajdonságától. Az allergiás történések alapja, hogy antigentermészetű substantiák behatolására antitestek képződnek (azonnali reactio), vagy immunsejtek, illetve lymphocyták termelődnek (késői reactio) [10]. A gyógyszerek kétféle antigenhatású typusa ismeretes: valódi antigének (teljes antigének) és félantigenek (haptenek). Ez utóbbiak kis molekulasúlyú vegvületek, melyek a plasmafeh érj éhez kapcsolódva teljesértékű allergennó válnak. A hapten-plasmafehérje komplexus háromféle antitest-, illetve immunsejt-képződéséhez vezet: 1. antitestek termelődhetnek a hapten, 2. a hapten-protein komplexum és 3. a protein ellen [4]. Az utóbbi mechanismus (mint pl. penicillin-, tetracyclin-, phenylbutazon- stb. érzékenységben) typusos bőr jelenségeket vált ki, továbbá az ízületekre és véredényekre lokalizálódik (erythematodes). A fehérvérsejtek lényeges sérülését immunagranulocytosisban találjuk, mely bizonyos vegyületekkel szembeni túlérzékenység következménye (chinin, higany, bismut, aranysók, sulfonamidok, antibioticumok, barbiturátok, amidazophen). A legtöbb gyógyszer különbözőképpen kötődik a fehérjéhez, ebből adódik, hogy ugyanazon gyógyszer más és más időpontban eltérő antigéneket és többféle antitesttypust képez. A sensibilizálási fázis még most sem tisztázott, csak a processus végső fázisát ismerjük, amikor is különböző immunglobulinok (IgM, IgG, IgA, IgD, IgE) jönnek létre; a késői typusban a sensibilizált lymphocyták felelősek a reactióért.
