Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
FOGPRÖBA 25 átlátszó lapra (2. ábra). így ugyanazon a celluloid lapon láthattuk az irányvonalak, valamint a felső frontfogak viszonyát és az eltéréseket azonnal leolvashattuk (3. ábra). Vizsgálati eredmények 57 teljes alsó és felső fogsor készítése során végeztük vizsgálatainkat, amelyeket a következő szempontok szerint csoportosítottuk: 1. A harapási magasság vizsgálata (1. táblázat). 1. táblázat A harapási magasság vizsgálata Változatlan 24 eset 42,1% Változott emelt 18 eset 31,5% 57,9% csökkentett 15 eset 26,4% Összesen 57 eset 100% Eseteink 57,9%-ában változtatás történt az orvos által beállított harapási magasságon. Ebhől31,5% emelés, 26,4% csökkentés. Az emelés mértéke átlagosan 3,6 mm, a csökkentésé 2 mm volt. A tapasztalt legnagyobb mértékű emelés 9 mm-es, a csökkentés 3 mm-es. 2. Az irányvonalak vizsgálata. A harapási sablonokra berajzolt középvonaltól 57,9%-ban találtunk eltérést. Ez általában 1—2 mm-nél nem volt nagyobb. A megadott protetikai incisalis vonaltól a fogfelállítás a vizsgált esetek 42,1%-ában tért el 1—-5 mm-rel. A többi irányvonaltól történő eltéréseket nem vettük figyelembe, mert bejelölésük nem egységes. Vannak akik a frontfogak szélességére vonatkozóan pl. a szájzug vonalat (Gysi, Földvári—Huszár), mások az orrszárny vonalat adják meg (Molnár). Megbeszélés Azt a tényt, hogy a harapási magasságot a laboratórium önkényesen megváltoztatja, elfogadhatatlannak tartjuk. A túlságosan alacsonyra beállított harapási magasság legtöbbször pathologiás elváltozásokat okoz (Costen-syndroma, nyálfolyás, angulus infectiosus stb.). Az interocclusalis térköz nagyságán túli emelés esetében pedig nincs biztosítva a rágóizomzat részére a nyugalmi helyzet (a pihenés). A fizikai harapási magasság beállítása tehát milliméternyi pontosságot igénylő művelet. Ennek bármilyen irányú önkényes megváltoztatása egyenlő a fogorvosi munka semmibevételével. Az occludor szárainak távolítása vagy közelítése miatt a harapási magasság emelésének és csökkentésének káros következményei mellett az occlusióban is zavar támad. Ugyanis azonos mértékű változtatás az occludorban és a szájban más-más occlusiós helyzetet teremt (Gysi). A harapási magasságnak a laboratóriumban történő emelését és csökkentését az teszi lehetővé, hogy az occludor alsó és felső szárának távolságát egy beállító csavar segítségévei változtatni lehet. A minták begipszelése után e csavarnak ütközésig történő beállítása, majd ellencsavarral végzett rögzítése teljesítené azt a feladatot, hogy a harapási magasság munka közben ne változzék. Azonban a csavarnak ilyen módon történő rögzítése nem biztonságos. Egyes intézetekben a csavart a beállítás után begipszelik. Még ezt az eljárást sem
