Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
LINGUALIS OCCLUSIO 21 össze az egyes felső metszőfogak 1. o.-jának előfordulását illetően; 2. a statisztikai és irodalmi adatokból igyekeztem kideríteni, hogy valamely metszőfog vagy metszőpár 1. о.-ja milyen anomalia kíséretében gyakoribb; 3. végül következtettem az egyes metszőfogak 1. o.-jának kóreredetére. A felső metszőfogak 1. о.-ja két fő típusra osztható: helyszűkület nélküli és helyszűkülettel együtt előforduló esetekre. Helyszűkület nélkül a felső metszőfog 1. o.-ja 155 páciensen, 62%-ban szerepelt. Köztük az egyik felső középső metszőfog 1. o.-ja kb. négyszer gyakoribb volt, (81 eset), mint a kismetszőé (21 páciens). A bal és jobb oldal között csak csekély különbség (39 — 42, ill. 10 —11) mutatkozott. Mindkét felső középső metszőfog 1. o.-ja 22-szer, mindkét oldalsóé 2-szer fordult elő. A felső metszőpárok ezen szimmetrikus helyzeti eltérésein kívül helyszűkület nélkül észleltem még 29 aszimmetrikus alakot (a táblázat 4 utolsó oszlopában), melyek között az egyoldali kis- és nagymetsző 1. o.-ja jóval gyakoribb volt, mint a másik két variatio. Lássuk ezek után az anyag 38%-án hely szűkület kíséretében szereplő felső metszőfog 1. o.-jának változatos alakjait. A táblázatból az derül ki, hogy a felső oldalsó metszőfog 1. o.-ja 6-féle fogazati anomáliát kísérve 68, a felső középső metszőfog hasonló helyzete 3-féle anomáliához csatlakozva 21 páciensen mutatkozott. A kétféle metszőfog 1. o.-jának előfordulási aránya tehát fordított, mint a helyszűkület nélküli esetekben. A felső kismetszőfog 1. o.-ja leggyakrabban (48 eset, 51%) a felső támasztózóna beszűküléséhez (gyakran szemfog-ectopiához) csatlakozott. A felső fogsor harántszűkületét az oldalsó metszőfog 1. o.-ja 22-szer, a középsőé 18-szor kísérte. Számfeletti fog, felső ajakféktúltengés, 14—15 mm széles óriás-, ill. ikernagymetsző az egyik oldalsó metszőfog helyét szűkítette be, a kismetsző 1. o.-ját váltva ki. Ha vizsgáljuk a helyszűkület és a felső metszőfogak 1. o.-ja közti összefüggést a felső metszőfogcsírák helyzetének ismeretéhez kell fordulnunk. A. M. Schwart [2] a felső metszőfogcsírák 4-féle változatát írta le ráharapásos röntgenfelvételei alapján. Ha — szerinte — a felső metszőfogcsírák lépcsős helyzetben vannak, tehát az oldalsó metszőfogcsírák hátsó lépcsőben, a középső metszőfogcsírákkal részben fedve ülnek helyükön és a felső állcsont nem fejlődik kielégítően (szájlégzés, hiányos rágás, angolkór és más ok miatt), akkor a felső metszőfogak az áttörés után is lépcsős helyzetben maradnak, és elsősorban a kismetszők 1. 0. -ja jön létre. Anyagomban, ezzel megegyezően, különféle térszűkítő anomalia mellett, az esetek többségében a felső oldalsó metsző 1. o.-ját találtam. A. M. Schwarz a felső metszőfogcsírák háromféle torziós csírahelyzetét is feldérítette. Ezek jelentőségére itt nem térek ki. Csupán arra hivatkozom, hogy az 1. о.-ban levő fogak — egy eset kivételével (a táblázaton II/4) — a torzió legcsekélyebb jelét sem mutatták. Megjegyzem még, hogy a felső metsző 1. o.-ja kifejlődése után az előzetes csírahelyzetet kimutatni nem lehetséges. 6 éves kislány-páciensem maradó felső metszőfogcsíráinak lépcsős helyzetét azonban az 1. ábra röntgenképén módomban van bemutatni. 1. ábra. 6 éves kislány felső metszőfogtájának röntgenktpe : A felső maradó metszőfogak lépcsős csíraállása. (Felső harántszűkület, mesiodens és felső ajakféktúltengés )
