Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

22 SZÜLE LÁSZLÓ DR. A gyermeknek harántszűkülete, mesiodense és frenulum-túltengése egyaránt volt. A maradó metszők kinövése — kb. 2 év múlva — igazolhatja majd A. M. Schwarz megfigyeléseit. Mindezek alapján csatlakozom azokhoz, akik A. M. Schwarznak a felső metszők csírahelyzetére vonatkozó jelentős vizsgálatait és következtetéseit el­fogadják. Nyilvánvaló, hogy a felső állcsont és fogsor bármilyen térszűkítő anomáliája csak az esetek egy részében jár együtt valamely felső metsző 1. o.-jával, való­színű, hogy főként a felső fogcsírák lépcsős helyzete esetén, amikor ez a fogát­törés után fennmarad. A felső metszőfog 1. o.-jának familiáris előfordulását többször tapasztaltam 2—5 testvéren, vagy anyán és gyermekén. Schulze és Wiese [3] progeniával terhelt családok tagjainak 50%-án valódi progeniát, 50%-ban progen micro­­eltéréseket (mesialis-, kereszt-, élharapás) talált. Az egyes progen alakok tehát fokozatokat jelentenek. A legenyhébb fokozat a helyszűkület nélküli felső metsző 1. о.-ja, az „egyes fog progen fogzása.” A felső metszőfog 1. о.-ja összes ismertetett eseteinek 10%-án az antagonista metsző labio versióját észleltem. A kifelé dűlt alsó metsző körül többször figyeltem meg gyermekkorban fogágysorvadást. Fogszabályozás nélkül a fog­­ágysorvadási lelet a kor előrehaladásával együtt szaporodna és súlyosbodna. A fogágysorvadási hajlamon kívül a rágás nehezítettsége és kozmetikailag zavaró hatás a felső metszőfog 1. o.-jának hátránya. Megbeszélés 250 páciens 1 vagy 2 felső metszőfoga 1. o.-jának tanulmányozása után határozott képet kaptunk az egyes felső metszőfogak és metszőpárok 1. o.-já­nak gyakoriságáról. Válogatás nélküli anyagon a helyszűkület nélkül előfor­dult esetek (155, 62%) többségben voltak a helyszűkületet kísérőkkel (95, 38%) szemben. A helyszűkület nélküli esetek közül az egy, vagy két középső metsző 1. о.-ja 82%-os arányával dominál az egy vagy két felső oldalsó metsző hasonló helyzetének 18%-os előfordulása felett. A helyszűkület nélküli metsző­pár 1. o.-jai közül az egyik oldali felső metszőpár 1. о.-ja volt a leggyakoribb. A felső metszőfogak torlódása esetén az egy, vagy két felső oldalsó metsző­fog 1. o.-jának 78 esete (79%) dominált az egy vagy két középső metszőfog hasonló helyzetének 21 esete (21%) felett. A felső támasztózóna beszűkülésé­nek és a felső oldalsó metszőfog 1. o.-jának feltűnően gyakori (48, 51%) együttes előfordulása amellett szól, hogy a tej foghúzásokat túl gyakran végezzük. A tej­­fog-caries korai kezelését országos viszonylatban meg kellene szervezni. Vizsgálataim alapján az egyes felső metszőfogak 1. o.-jának okait a követ­kezőkben látom: A helyszűkület nélküli felső metszőfog (leggyakrabban középső metszőfog) 1. o.-jának oka: 1. öröklés; 2. a felső metszőfognak az antagonista megszőfog­­nál sokkal későbbi kinövése; 3. ujjszopás behajlított ujjal. Az első két ok gyakori, a harmadik ritka, egy páciensemnél fordult elő. A helyszűkületet kísérő felső metszőfog (főleg oldalsó metsző) 1. o.-jának oka: 1. a felső metszőfogcsírák lépcsős helyzetének és valamely térszűkítő anomáliának találkozása (A. M. Schwarz). Ez az ok eseteim legnagyobb részén feltételezhető; 2. a felső metszőfogcsírák torziós helyzetének és vala­mely térszűkítő anomáliának együttes jelenléte. Viszonylag ritka ok; a táblá­zat II/4, számú, egyetlen esetében fordult elő.

Next

/
Thumbnails
Contents