Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
17. Kertészeti növények genetikája és nemesítési módszereinek fejlesztése 18. A háziállatok fertőző és nem fertőző betegségei elleni védekezés komplex rendszabályait megalapozó kutatások 19. Hazai és külföldi növényfajták gyűjtése, megőrzése, cseréjük szervezése 20. A mezőgazdasági vállalatok ökonómiai kérdéseinek kutatása 21. Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetés-fejlesztése 22. Az élelmiszergazdaság közgazdasági szabályozórendszerének fejlesztése 23. Az élelmiszergazdaság jelentőségének, makróökonómiai törvényszerűségeinek feltárása, tervezési módszereinek tökéletesítése 24. Főbb mezőgazdasági ágazatok ökonómiai sajátosságainak feltárása, továbbfejlesztése 25. A mezőgazdasági nagyüzemek vállalati mechanizmusának és gazdaságpolitikai üzemi hatásának vizsgálata 26. Az élelmiszergazdaság egyes ágazatainak fejlesztési koncepció kialakításához módszerek, prognózisok kidolgozása 27. Közgazdasági befolyásoló eszközök és módszerek hatásának vizsgálata 28. Korszerű vállalati szervezés és módszerek kutatása 29. A népesség fizikai erőnlétének fejlesztése és fenntartása a testkultúra eszközeivel A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KERETÉBEN 1. A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata 2. A szocialista vállalat 3. Gazdaságpolitikánk tapasztalatainak elemzése; javaslatok a továbbfejlesztésre 4. Középtávú világgazdasági prognózis, különös tekintettel a népgazdasági tervezés szempontjaira 5. A tudományos-technikai forradalom mint világtörténelmi folyamat a kapitalizmus és szocializmus viszonyai között. (A tudományos-technikai forradalomra való felkészülésünk tudományos megalapozása.) 6. A társadalmi tudat fejlődése Magyarországon a felszabadulás óta 7. Társadalmunk rétegződésének alakulása és az életmód változása 8. Közgazdasági befolyásoló eszközök és módszerek hatásának vizsgálata 9. Korszerű vállalati szervezés és módszerek kutatása 10. A munka társadalmi, gazdasági összefüggései 11. Lakossági fogyasztási, keresleti tendenciák 12. A kereskedelem fejlesztésének hosszútávú koncepciója 13. Vállalatok, szövetkezetek szervezetének és tevékenységének racionalizálása LAPSZEMLE Schneider, S. S.—S. Roistacher: Fogászati eredetű anyagok aspirációja. (Aspiration of denture base materials.) J. prosth. Dent., 25, 493—496, 1971. Előfordul, hogy a páciensek aspirálnak vagy lenyelnek fogászati műszereket, eltávolított fogakat és különböző fogpótlásokat. Jelentős számban fordul elő az is, hogy fogsorokat vagy eltört fogsorok darabjait alvás közben nyelik le. Az idegen testek lokalizációja akkor jelent nagyobb problémát, ha azok nem adnak rtg. árnyékot. Idegen testek a tüdőben bronchiectasiát, atelectasiát és tüdő-abscessust okozhatnak. Olyan, rtg. árnyékot adó fogsor-alapanyagra volna tehát szükség, amely nem toxikus és megfelel a fogpótlások anyagával szemben támasztott igényeknek. Néhány esetről is beszámolnak: 60 éves fogatlan páciens autóbalesetkor eltörte fogsorait. Többféle sérülést szenvedett, kórházba került, ahol a tüdejébe jutott protézisdarabot — amit kimutatni nem tudtak — 11 nappal később kiköhögte és panaszai is elmúltak. — 49 éves alkoholista nőbeteg lenyelte kivehető részleges fogsorát, s az hypopharynxában akadt meg. A rtg. segítségével történt lokalizáció a fogsor fémvázának volt köszönhető. — 72 éves fogatlan férfi autóbaleset során többféle sérülést szenvedett, alsó műfogsora eltört és eltűnt, egy darabját lenyelte, de rtg. árnyékot adott, így sikerült az oesophagusból eltávolítani. — A negyedik páciens kis fogmüvét aspirálta, nyelési nehézségei és mellkasi fájdalmai voltak. A fizikális vizsgálatok eltérést nem mutattak. Rtg.-el sikerült az idegen testet lokalizálni. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy autóbalesetek során gyakran törnek el a fogsorok, aspiráció vagy lenyelés esetén nehéz a diagnosztizálás és a lokalizálás, mert rtg. árnyékot általában nem adnak. Nényei József dr.
