Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
100 KOHÁRI S. DR.—BÓNA К. DR.: Reparativ dentin A pathologiás ingerekre kialakuló mikrostrukturális képen az odontoblastok, ill. a tubulusok különböző irányokba futnak, ferdén és különböző irányokba hajolva, igen változatos csoportosulásban. A csatornák átmérője is igen változatos lett. A lumenek sok helyen obliterálódtak (6. ábra, 1. nyíl). A Korff-rostok ágas-bogas szerkezetűek, a fibrillumok egyenlőtlen csomós megvastagodásokat mutatnak (6. ábra, 2. nyíl). Az odontoblast körüli peritubularis zónában sűrűn látszanak finom fibrillumok (6. ábra, 3. nyíl). A reparativdentinben a tubularis és fibrillaris dentin vegyesen fordul elő. 6. ábra. Reparativ dentinfal cariesnek megfelelő pulpalis felületen 62 éves beteg Jcisőrlő foga. (Carbon repl. 4900 X ) Megbeszélés Az életkor és caries okozta elváltozások a pulpa felé néző praedentin-, ill. dentin-falon található szövetelemek: odontoblastok, kollagén rostok és f ibrillumok, idegelemek, továbbá az anorganikus krisztallitek formai és elrendeződésbeli különbségeiből adódnak. Egészen fiatal fogban a praedentin odontoblastjai dús cytoplasmájú sejtek, amorph alapanyagban, amely granularis vagy fibrillaris jelleget mutathat (1. ábra). Az odontoblastok elrendeződése szabályszerűbb (1., 2. ábra), mint későbbi korban: nem fekszenek azonban egy síkban, sok odontoblastnak csak a pulpa felé eső nyúlványa ér a subodontoblast rétegbe (3., 4. ábra). Az odontoblast sejtek alapján fiatal fogakban helyenként kerek vagy ovalis benyomat képe mutatja, hogy a pulpa valamely szöveteleme tapadt az odontoblast sejt alapjára (pl. 4. ábra, 2. nyíl). Feltehetően a pulpaszövet ezen kötőszöveti sejtjei, amelyek egyik pólusukkal az odontoblastok alapjába fekszenek. Ezeket hosszmetszeteken demonstrálták (Stockinger és Pritz) és szerepet tulajdonítanak e sejt-synapsisnak a fájdalomérzés közvetítésében. Az odontoblastok körül, valamint a pulpa és a praedentin közt finom fibrillaris hálózat van. A dentin harántmetszetein többen kimutatták a peritubularis tér finom fibrillumait, melyeket az odontoblastok termékének tartanak. Vitatják, hogy a finom fibrillumok az odontoblast-sejtből származnak-e (Weill, Searls). Legújabban felmerült az a lehetőség, hogy a finom fibrillumok tulajdonképpen a berakodó kristallitek hézagaiban levő alapanyag visszamaradt részei (Sundström, Takuma és Nagai). Vizsgálataink alapján azonban ezeket a
