Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
48 BŐGI IMRE DR. A retineált fogak koronája körül sok esetben follicularis cysta keletkezik, amely a szájüreg felől befertőződve, súlyos gyulladást is okozhat [4, 7, 8, 15, 16] (2., 3. ábra). A retineált fog vagy a koronája körüli egyre nagyobbodó cysta a szomszédos fog gyökerére nyomást gyakorolva dislocálja azt, és legtöbbször az érintett gyökéren pathologiás felszívódás keletkezik [2,6,7,8,17](4.,5.,6. ábra). Nagy veszélyt rejt magában az a tény, hogy a csontban visszamaradt fog koronáját körülvevő csírahám, metaplasiás elváltozások után rosszindulatú szövetbürjánzás kiindulását képezheti [1]. Magyar szerzők megfigyelései szerint azokon a területeken, ahol a fogcsíra-torlódás gyakori (fossa canina, tuber maxillae, retromolaris táj), a daganatképződés is nagyobb számban fordul elő [3]. A szemfogak retentióját legtöbbször a homolog tejfogak persistálása kíséri, melyek azonban bizonyos idő múlva kihullanak, és pótlásuk szükségessé válik. Előfordulhat hogy — ismeretlen okból — az állcsontban hagyott fog előtörése megindul, nekiütközik a korábban szájba helyezett pótlásnak, és ezért azt el keli távolítani (7. ábra). Megemlítem még, hogy idős korban, fogatlan állcsontban ezek a fogak felszínre kerülhetnek, és megnehezítik a protézis viselését; az ilyenkor történő eltávolításuk pedig meggvengíti az állcsontgerincet (8. ábra). Mindezen okok miatt, kevés kivételtől eltekintve vagy a kérdéses fog eltávolítását, vagy sorbaállítását indokolt elvégezni. A sorba állítás fogszabályozással, műtéti úton, vagy pedig a fogszabályozó és sebészi beavatkozás együttes alkalmazásával történhet. Számos eset kapcsán arra a következtetésre jutottunk, hogy ha — az elvégzett vizsgálatok szerint — a retentióban levő frontfogak sorba állítása szabályozással kilátástalannak látszik, legcélszerűbb a műtéti eljárás. A műtéti sorba 9. ábra 10. ábra
