Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
FELSŐ FRONTFOGAK 47 Fogorvosi Szemle 63. 47—51. (1971) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának (mb. tanszékvezető : Tóth Pál dr. egyetemi docens) közleménye Retineált felső frontfogak sorbaállítása fogszabályozó és sebészi beavatkozással írta: BŐGI IMRE dr. A felső frontfogak retentióját a maxilla hibás fejlődése, szűkülete, korai tejfogeltávolítás, persistaló tejfog, továbbá szám feletti fog okozhatja [12, 14]. Leggyakrabban a caninusok retentiója fordul elő. Valószínűen azért, mert ezeknek a fogaknak kedvezőtlen csírahelyzete és aránylag késői váltódása miatt az említett oki tényezők érvényesülésére nagyobb lehetőség nyílik. A csontban visszamaradt fogak igen sokszor tünetmentesek, számos esetben a szomszédos fogak vizsgálata, vagy az erről a területről készített röntgenkép hívja fel rájuk a figyelmet [10]. Előfordul azonban, hogy a retineált frontfogak panaszt okoznak, és a környező szövetekben hatásukra kisebb-nagyobb mértékű elváltozások keletkeznek. Az irodalmi adatok és klinikai megfigyeléseim alapján ezeket az alábbiakban összegezem: A retineált fog a környezetére gyakrolt nyomás folytán állandó, vagy időnként jelentkező fájdalmat okozhat [2]. Ha a csontban visszamaradt fog koronája egy olyan fog gyökerével kerül érintkezésbe, amelynek fejlődése még nem fejeződött be, annak további fejlődése megakad és gyökércsatornája a csúcsi részen nyitott marad (a pulpa érideg képletei elhalnak (1. ábra). 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 5. ábra 6. ábra
