Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
46 FŰZI MIKLÖS DR. összefoglalás 120 lactobacillus törzs in vitro resistentiáját vizsgálták metronidazol iránt, és azt találták, hogy a fakultativ anaerob speciesek metronidazolra resistensek (minimális gátló koncentráció >-32 yg/ml), az obligat anaerob Lactobacillus bifidus törzsek viszont érzékenyek (minimális gátló koncentráció <2 yg/ml). Az eredmények megerősítik korábbi megfigyeléseiket, hogy a metronidazol az anaerob mikroorganizmusok selectiv inhibitora, és arra utalnak, hogy metronidazol therapia alkalmával a szájüregben, bólcsatornában és hüvelyben kimutatható koncentrációk a típusos (fakultatív anaerob) lactobacillus flórát nem zavarják, a Lactobacillus bifidus szaporodását azonban gátolhatják. IRODALOM: 1. Fűzi M., Csukás Zs.: Orv. Hetilap 1969. 110, 1605. — 2. Fűzi M., Csukás Zs.: Orv. Hetilap 1969. 110, 2154. —■ 3. Fűzi M., Csukás Zs.: Fogorv. Szle. 1969. 62, 324. — 4. Fűzi M., Csukás Zs.: Zentralbl. Bakt. О. I. 1970. 213, 258. — 5. Kulp, W. L., White, V.: Science 1932. 76, 17. —6. Cowan, S. T., Steel, K. J.: Manual for the identification of Medical bacteria, Cambridge 1965. — 7. Davis, C. H.: J. gen. Microbiol. 1955. 13, 481. — 8. Haenel, H., Müller-Beuthow, W.: Zentralbl. Bakt. I. O. 1957. 169, 196. — 9. Blaurock, G.: Zentralbl. Bakt. 1939. 144, 75. —• 10. Petuely, F.: Zentralbl. Bakt. I. O. 1956. 166, 95. — 11. Sundman, V., Björksten, K. Gyllenberg, H. G.: J. gen. Microbiol. 1959. 21, 371. — 12. Orla-Jensen, S.: The lactic acid bacteria, Copenhagen, 1919. — 13. Lerche, M., Reuter, G.: Zentralbl. Bakt. I. O. 1962. 185, 446. — 14. Cosar, C., Julou, L.: Ann. Inst. Past. 1959. 96, 238. — 15. Dehnert J.: Zentralbl. Bakt. I. O. 1957. 169, 66. — 16. Seeliger, H. P. R., Werner, H.: Zschr. Hy g. 1962. 148, 383. — 17. Liebscher, S.: Zentralbl. Bakt. 1964. 193, 60. — 18. Lerche, M., Reuter, G.: Zentralbl. Bakt. I. O. 1961. 182, 324. — 19. Werner, H., Seeliger, H.P. R.: Pathol. Microbiol. 1963. 26, 53. — 20. Pech, H., Muller, II.: Zentralbl. Bakt. I. O. 1962. 185, 53. — 21. Gyllenberg, H., Carlberg, G.: Acta path, microbiol. Scand. 1958. 44, 287. — 22. Beerens, H., Gerard, A., Guillaume, J.: Ann. Inst. Past. 1957. 9, 77. — 23. Pasch, К. L., Zöllner, A.: Arch. Hyg. 1936. 116, 295. — 24. Werner, H.: Zentral bl. Bakt. I. O. 1963. 188, 345. M. Ф ю 3 и : Чувствительность лактобацилл в отношении метронидазола. Автор исследовал in vitro чувствительность 120 штаммов лактобацилл в отношении метронидазола и нашел, что факультативно анаэробные виды, резистентные в отношении метронидазола (минимальная задерживающая рост концентрация выше 32 мкг/ мл), а штаммы облигатно анаэробного Lactobacillus bifidus же чувствительные (минимальная задерживающая рост концентрация меньше 2 мкг/мл). Результаты подтверждают прежние наблюдения, что метронидазол является избирательным ингибитором анаэробных микроорганизмов. Doz. Dr. М. Fűzi: Die Metronidazol-Sensibilität der Laktobazillen Es wurde die Resistenz in vitro von 120 Laktobazillus- Stämmen auf Metronidazol untersucht. Die Untersuchung ergab, dass die fakultativen anaeroben Spezien auf Metronidazol resistent (minimale Hemmungskonzentration >32 /ig/ml); die obligatorischen anaeroben Lactobacillus bifidus Stämme hingegen sensibel sind (minimale Hemmungskonzentration <2 ^g/rnl). Die Ergebnisse bestätigen die früheren Beobachtungen, d. h. dass Metronidazol ein selektiver Inhibitor der anaeroben Mikroorganismen ist, sie weisen ferner daraufhin, dass anlässlich der Metronidazol-Therapie die im Mund, Darmkanal und Vagina nachweisbaren Konzentrationen die typische (fakultativ-anaerobe) Laktobazillus-Flora nicht stören, jedoch die Vermehrung des Lactobacillus bifidus hemmen könnten.
