Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-05-01 / 5. szám
FLUOROS SZÁJVÍZ 141 hogyan kell a szájvizet zárt fogsor mellett, a nyelv mozgatásával a fogak rései között a vestibulum oris-ba ismételten kipréselni és szájközépre visszaszívni. Hogy a zománcfelszínhez tapadó mucinózus nyálréteg' ne nehezítse a fluoroldat közvetlen érintkezését a fogfelszínnel és hogy a zománc fluor-felvétele fokozottabb legyen, a Nah oldószeréül normálszázad sósav-oldatot használtam. Mint ismeretes, a savi vegyhatású oldatok áthatolnak a mucinrétegen.. A NaF oldódása után az erősen savanyú oldat vegyhatása pH- 5-re csökken. Az 1 literes műanyag palackból műanyag italpumpa segítségével egy ujjnyomással a szájba fecskendezett kb. 15—20 ml oldatot a tanulók 6—8 percig tartották szájukban, közben lassan mozgatva és utána kiköpték. A tanulók figyelmét felhívtam arra, hogy az öblítő folyadékot ne nyeljék le, mert gyomorégést okozhat. Választásom azért esett a VII. osztályos tanulókra, mert: 1. ált. iskolás korban a maradó fogak a VII. és VIII. osztályos korban betegszenek meg fogszúban a legnagyobb számban; 2. a 3, 4, 5 és 7-es fogak posteruptív életkora ugyanolyan fiatal, mint óvodás korban a lokális fluor prevencióra kiválóan alkalmas tejfogaké, amikor tehát a fogak fluor-felvétele intenzívebb; 3. a kisebbek gyakrabban nyelik le véletlenül az öblítő folyadékot, és emiatt a nem kívánatos mellékhatás is gyakrabban lépne fel. Az öblítést 517-es tanulólétszámmal kezdve, ugyanazon tanulóknál fenti módon félévenként az iskolában ismételve 3 ízben öblített 151; 2 ízben 245, 1 ízben 27, összesen tehát 423 olyan tanuló, aki a kontroll vizsgálaton is résztvett. Akik csak az utolsó öblítésen vettek részt, kiestek az értékelésből. Az orrlégzésben akadályozott vagy köhögő tanulók mosdókagyló mellett állva, rövidebb ideig tartották a folyadékot a szájukban. Az oldat kifejezetten savi vegyhatása miatt az öblítés csak egy kortynyi folyadékkal történt. Kontroll vizsgálat a VIII. osztály II. félévében fogorvosi rendelőben pontos fogstatus-felvétel útján történt 12—16, átlag 13,6 hónappal az előző osztálykezelés, vagyis az első NaF-os öblítés után. A VII. osztályban történt első és a VIII. osztályban megejtett második vizsgálatot valamennyi tanulónál magam végeztem, így a Caries fogorvosonként más és más egyéni megítéléséből hibaforrás nem származhatott. A carieses fogak fejátlagának meghatározásakor az egy fogon található több szuvas üreget is csak egynek értékeltem. A kontroll csoportot ugyanazon iskolák egy, illetve két évvel idősebb és egy évvel fiatalabb korcsoportja, tehát 3 tanév VIII. osztályos tanulói képezték. Ezek is szisztémás fogkezelésben és felvilágosításban részesültek. Összeszámolva a fluorozott és a kontroll csoport tanulóinak caries-adatait, az alábbi eredményeket kaptam: A fluorozott csoportban 249 értékelhető leánynál az új szuvas fogak fejátlaga: 1,52. A kontroll csoportban 241 leány carieses fogfej átlaga: 2,35. A fluorozott csoportban tehát a carieses fogak fejátlaga 35%-kal kisebb volt. Az öblítő 174 fiú carieses fogfejátlaga: 1,66. A 319 fős kontroll csoportban: 1,93. Itt a különbség 14%. A leányok és fiúk adatait összeadva: a 423 fluorozott tanulón a carieses fogfejátlag 25,7%-kal kisebb. A CER index a fluorozott és a kontroll csoport között nem mutat szignifikáns különbséget. Érdeklődésre tarthat számot még az, hogy a NaF-oldatos öblítésben részesített 249 leány közül 29,7%-nál nem keletkezett 14 hónap alatt új fogszuvasodás, míg a 708 fős kontroll csoportban csak 18,3%-nál. II. A svéd módszer szerinti öblítést 0,2%-os NaF-oldattal végeztettük. Ennek előnye, hogy lenyelés esetén sem okoz gyomorpanaszt, és így alsó tagozatos
