Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1970-03-01 / 3. szám

FIBROSARCOMA

75

mandibula felett a bőr reakciómentes, elmozdítható. A mandibulát fedő gingiva területén sem észlelhető kóros eltérés. A submandibularis régióban a nyálmirigy tömöttebb tapintatú. Megnagyobbodott nyirokcsomó nem észlelhető, Cor, pulmo negatív.

Az elvégzett extraoralis bal oldali mandibularöntgen-felvételen a felhágó ág lényegesen megnagyobbodott, felfújt. Állományában számos elmosódott szélű egymással confluáló felritkulás látható, mely a mandibula corpusában folytatódva a bal alsó 5. fogig terjed. A mandibula bázisa megtartott. Helyenként az interradicularis septumok is resorbeálódtak. Az elváltozás kiterjedése és localisatiója továbbá polycystikus megjelenése alapján ameloblastomára gondoltunk. Thoma és Vermino által leírt sun-ray tünet, mely a sarcomákra jellemző szokott lenni, nem volt látható (2. ábra). A laboratóriumi leletekből a következőket emelnénk ki : vvs: 3 800 000, fvs: 8 800, Hb: 75%, We: 6 mm/h, vizelet negatív. SE: Ca++ 11,3 mg%, SeP: 3 924 mg%, Ale. phosphatase: 10,05 BE. Wa. és társreakciók negatívak.

A diagnózis tisztázása céljából biopsiát végeztünk intraoralis behatolásból a felhágó ág lingualis felszínéből. Az épnek tűnő nyálkahártyán áthatolva a felfújt és felpuhult csontállományból vettünk mintát. A histologiai vizsgálat eredménye : odontogen fibrosarcoma. Radiológussal consultálva a prae- és postoperatív sugárkezelés lehetőségét elvetettük, mivel ezek a neoplasmák sugár - resistensek, így az irradiatiotól eredmény nem várható. Mivel a beteg jó általános állapotban volt, regionális és távol-metastasis nem volt kimutatható, cardiorespiratorikus szempontból is compenzált állapotban volt, ezért radikális ablastikus műtétet terveztünk. így a bal-oldali mandibulafél exarticulatióját tartottuk indikáltnak. Problémát jelentett a megmaradó mandibularész occlusiojának a biztosítása. Mérlegelés tárgyává tettük a hiány azonnali pótlását. Ilyen nagy defectusok megfelelő pótlása csont autotransplantatu mokkái nem szokott eredményes lenni, annál is inkább, mivel a száj felől a tumorból excisiót végeztünk és az infectio lehetősége fennállt. Ezért Vitallium fémváz behelyezését terveztük, mivel a gyógyulás csak a radikális műtét elvégzésétől volt várható. így a recidiva lehetősége háttérbe szorult. Mivel postoperativ besugárzást nem szándékoztunk végezni, a fém okozta secundaer sugárzás káros hatásától nem kellett tartanunk.

5. ábra. A behelyezett fémváz rtg-képe 6. ábra. A beteg a műtét után 5 évvel

közvetlenül műtét után