Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
106 PÉTER VIKTOR DR. A keringés resuscitatio ja A váratlan halálesetek aetiologiájában rendszerint nem egyetlen ok, hanem az események sorozata vezet el a katasztrófáig, kezdve a fel nem fedezett kísérőbetegségtől (mint pl. a diabetes, hypertonia, idült coronaria elégtelenség), egészen az orvosi beavatkozás által kiváltott kísérő psychikus izgalomig, mely tényező egyáltalán nem elhanyagolható a szívmegállás kiváltásában. A hirtelen szívmegállásban az agy hypoxiája valószínűleg lényeges szerepet tölt be és ezt sok minden kiválthatja. így pl. általános érzéstelenítésben végzett műtétkor az altatószerek légzést deprimáló hatása nagyon kifejezett lehet. Hypoxiát okozhat a keringő vérmennyiség (shock), illetve az összvérmennyiség (vérvesztés) csökkenése is. Fontos szerep juthat a szívmegállás keletkezésében az alkalmazott anaestheticumoknak is, mert minden helyi érzéstelenítő szer túl nagy koncentrációban, vagy túl nagy mennyiségben adagolva méreg. Inhalatiós narcosis közben szívmegállás okozója lehet, ha a beteg túl kevés oxygent kap, vagy ha az altatószer hirtelen és túl nagy koncentrációban jut a tüdőbe. Természetesen túlzás volna minden ilyen jellegű halált az érzéstelenítő vagy altatószer rovására írni, mert jelentős a számuk azoknak a hirtelen haláleseteknek is, melyek psychikus shocknak, műtéti collapsusnak, légemboliának, reflexbénulásnak stb.-nek a következményei. Végső soron a keringés megállás oka minden esetben a sympathicus-parasympathicus egyensúly felborulása. Parasympathicus hatásra bradycardia, majd asystoliás megállás sympathicus túlsúlyra pedig tachycardia, kamrai extrasystolék, kamrai fibrillatio jöhet létre. Az acut cardialis katasztrófák okai: coronariathrombosis, acut cor pulmonale, tompa szívsérülések (rúgás, esés, ütés, kormánykerék sérülés), súlyos általános anyagcsere-zavar (fertőző betegségeknél), hypoxia (altatás közben, acut vérvesztések után), hyperkalaemia, áramütéses balesetek, különböző cardialis ritmus-zavarok. E felsorolt állapotok gyógyítása különböző, de legfontosabb az oxygen-ellátás biztosítása, a keringés fenntartása és a fájdalom csillapítása. Az orvos feladata, hogy a szívmegállást néhány másodpercen belül észre vegye és szükséges intézkedéseit idejében megtegye. Helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás során a szívmegállás azonnali eszméletvesztéssel jár, a beteg elsápad, pulzusa nem tapintható (még a carotis, femoralis sem), pupillája kitágul. Légzése még aránylag hosszú időn át —• egy-két percig is — folyamatos lehet. Nagyon fontos, hogy szívmegálláskor semmiféle vizsgálatot, kezelést végezni, vagy a műtétet folytatni nem szabad és az agyvelőnek oxygendús vérrel való ellátását a szívmegállástól számított négy 'percen belül el kell érni, különben az idegsejtek irreversibilis károsodást szenvednek. Elsősegélynyújtásként az oxygen-szüksóglet biztosítására átmenetileg a szája-szájhoz lélegeztetést tudjuk alkalmazni, de amint lehet, át kell térni az oxygenpalackból való adásra (1. a légzés resuscitatiója!). Az intracardialisan adott keringés javító eljárások (pl. tonogen) haemopericardiumot okozhatnak, így alkalmazásuk veszélyes. A fájdalomcsillapításra használt morphium cardialis rohamban életmentő lehet, de a vago-visceralis reflexek kikapcsolásának elkerülése miatt atropinnal kell kombinálni. Infusiót csak az elektrolytek pótlására, legfeljebb 40/min. cseppszámmal adhatunk. Majdnem mindég indokolt viszont gyorshatású digitalis, vagy Strophantin készítmény alkalmazása, előzetesen már szívbajjal kezelt betegnél a digitalis hatású anyagok therapiás alkalmazására vonatkozó utasítások szem előtt tartása mellett. Traumás tompa szívsérülések esetén a fektetésen és fájdalomcsillapításon kívül Nitritek, Papaverin és Corontin jöhet szóba. Áramütés, fulladás miatt bekövetkezett szívhalálnál szív-
