Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1969-02-01 / 2. szám

FÉM-ALLENTÉZISEK 41 5. ábra. Kombinált „hármas 6. ábra. Sorközifoghiány pót- 7. ábra. Hídpillérként szerep­egység”. A centrálisán elhe• Idea csak szigonyokkal lő szigony lyezett vitallium-szigony mel­lett 2 tantál-tű ratba. Ezután —- a tervezéstől függően — kerülhet sor a tantál-tűk implantálá­­sára olyan elhelyezésben, hogy azok a vitallium-tűvel együtt a jellegzetes hármas egységet képezzék (5. ábra). A tűk csonkszerűen kiképzett végződésére — Scialomtól eltérően —• nem az előre gyártott és a korona viselésére szolgáló műanyag hüvelyt helyezzük, ha­nem szilikon-bázisú lenyomat alapján közvetlenül a műcsonkra készítjük el a megfelelő koronát. Ez utóbbi nem éri el a gingiva-szélt, hogy a bazális miliő higiéniáját bizto­sítsuk. A vitallium-tűket szigo­nyoknak nevezzük, s ezt tantál­tűk nélkül is alkalmaztuk egyes fogak pótlására, illetve hídpillér­­ként(6., 7. ábra). A tantál-tűk és vitallium-szigonyok együttes alkalmazása, az implantáció gya­korlatában felmerülő sokrétű probléma szinte önkéntelenül fel­vetette azt a gondolatot, hogy megismert előnyös tulajdonsága­ik alapján kombináltan alkal­mazzuk a különböző jellegű fém­­allentéziseket. A kombinált meg­oldások mellett a következők szólnak: 1. A vegyes megoldások az ana­tómiai adottságokhoz való jobb iilkalmazkodást teszik lehetővé, így pl. a maxillán, az őrlőfogak területén — az állcsont öböl kö-8. ábra. Subperiostalis és endossealis allentézisek kombinációjával megoldott rögzített pótlás 9. ábra. Az anatómiai adottságok szerint alkalma­zott különböző endossealis fém-allentézisek

Next

/
Thumbnails
Contents