Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
FÉM-ALLENTÉZISEK 41 5. ábra. Kombinált „hármas 6. ábra. Sorközifoghiány pót- 7. ábra. Hídpillérként szerepegység”. A centrálisán elhe• Idea csak szigonyokkal lő szigony lyezett vitallium-szigony mellett 2 tantál-tű ratba. Ezután —- a tervezéstől függően — kerülhet sor a tantál-tűk implantálására olyan elhelyezésben, hogy azok a vitallium-tűvel együtt a jellegzetes hármas egységet képezzék (5. ábra). A tűk csonkszerűen kiképzett végződésére — Scialomtól eltérően —• nem az előre gyártott és a korona viselésére szolgáló műanyag hüvelyt helyezzük, hanem szilikon-bázisú lenyomat alapján közvetlenül a műcsonkra készítjük el a megfelelő koronát. Ez utóbbi nem éri el a gingiva-szélt, hogy a bazális miliő higiéniáját biztosítsuk. A vitallium-tűket szigonyoknak nevezzük, s ezt tantáltűk nélkül is alkalmaztuk egyes fogak pótlására, illetve hídpillérként(6., 7. ábra). A tantál-tűk és vitallium-szigonyok együttes alkalmazása, az implantáció gyakorlatában felmerülő sokrétű probléma szinte önkéntelenül felvetette azt a gondolatot, hogy megismert előnyös tulajdonságaik alapján kombináltan alkalmazzuk a különböző jellegű fémallentéziseket. A kombinált megoldások mellett a következők szólnak: 1. A vegyes megoldások az anatómiai adottságokhoz való jobb iilkalmazkodást teszik lehetővé, így pl. a maxillán, az őrlőfogak területén — az állcsont öböl kö-8. ábra. Subperiostalis és endossealis allentézisek kombinációjával megoldott rögzített pótlás 9. ábra. Az anatómiai adottságok szerint alkalmazott különböző endossealis fém-allentézisek
