Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
IMP ACT ATIO 327 Fogorvosi Szemle, LXII., 327—328. 1969. A Pécsi Orvostudományi Egyetemi Stomalologiai Klinika (igazgató : Schranz Dénes dr. egyetemi tanár) közleménye Impactált alsó 6-os esete és az első moláris impactatiójának két változata Irta: PONG К A CZ PÍIEK dr. és VAJDA LAJOS dr. Az impactatio kérdésével foglalkozó szerzők többféle okot sorolnak fel keletkezését illetően. Boros a retineált fogak okaként a helyhiányt, abnormalis fogcsíra-helyzeteket, a fog alaki és nagyságbeli rendellenességeit, lokális ártalmat, számfeletti fogat, cystát, tumort említi. Archer lokális és szisztémás okokra, utóbbiakat prae- és postnatalisokra osztja. Azonban ez egyelőre teljesen megfoghatatlan számunkra. Izard ritkaságként említi Cadenat 1929-ben leírt retineált alsó első nagyőrlő esetét. Archer a következő sorrendet állította fel az impactált fogak gyakoriságát illetően: 1. alsó bölcsességfog, 2. felső bölcsességfog, 3. felső szemfog, 4. alsó szemfog, legritkábban impactált az alsó első nagyőrlő. Szintén ez derül ki Euler monographiájábólis, aki Prinziny 1934-ből származó 118 retineált fogra vonatkozó adatát közli. Ebben 1 felső első és két alsó második molaris fordult elő, míg alsó első és felső második nagyőrlő elő sem fordult. Adler 1938-ban közöl retineált 6-os esetet a maxillában. Ugyanilyet közöl Bruszt is. Blumm esetét közli Thoma, aki az alsó első és második nagyőrlőt találta retineált állapotban. Tenter retineált alsó 6-osára a gyulladásos folyamat hívta fel a figyelmet. Karwetzky a tejfogak időleges nyiltharapásával szemben említi a hatosok félretentióját, mint spontán nem rendeződő állapotot. Az első molaris a maradó fogazat első áttörő tagja. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben esetleg mutatkozó téraránytalanságok a 6-os áttörésekor még nincsenek meg, és ezt a tejőrlők megléte vagy hiánya sem befolyásolja. Bőik redukciós elmélete az egyes fogtípusok utolsó tagjára vonatkozik és a molarisok területén az impactatio is ezeket a fogakat érinti leginkább. Az első őrlőfogra ilyen összefüggések nem vonatkoztathatók. A kórokok közül azért itt csakis lokális elváltozások jöhetnek számításba. Eseteink ismertetése: P. F. 62 éves férfi jobb alsó 7-es pulpitise miatt került klinikánkra. A „hiányzó” jobb alsó 6-os fog helyéről rtg-képet készítve csonttal fedetlen excavalt, csontárnyékkal kitöltött koronája molaris fogat látunk. A pulpitises hetest eltávolít ottuk, s minthogy a 6-os reakciómentes volt, eltávolítását későbbre halasztottuk (1. ábra). 31. 31. 14 éves leány 1. ábra 2. ábra
