Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
328 PONGRÁCZ P. DR.—VAJDA L. DR. bal alsó 6-osa amalgámmal tömötten rágófelszínével a gingiva síkjában helyezkedik el. Ebben a helyzetében tömést nem lehetett volna a gyakorlatban elkészíteni (2. ábra). Az impactált fogakra jellemző a folliculus jelenléte, amely gyakran follicularis cystává alakul. A Karwetzky és Thoma által közölt esetek képein jól látható, hogy az impactált molarisok koronái része körül folliculus volt és annak megnyílása után váltak a fogkoronák szabaddá. Tudjuk továbbá, hogy intrafollicularis caries is van. Ez a carieses folyamat localisatiójában nem felel meg teljesen az oralis cariesnek. Eseteinkben nyoma sincs — Terrier esetéhez hasonlóan — a korona körül folliculusnak és a fogkoronán a rágófelszín felől a zománc és dentin destruált. Saját esetünkben a korona-pulpa területére behatolt a csontszövet. Ennek alapján felvetődik annak a lehetősége, hogy ezek a fogak nem elsődlegesen kerültek impactatióba. Az első alsó molaris impactatiójának két lokális lehetőségét tételezzük fel: 1. Lokális hatásokra az áttörőben levő fog áttörési folyamata megáll, ezt csontfejlődési zavarok és rendellenes csírahelyzetek okozhatják. A fejlődés megállása után a folliculusból follicularis cysta alakul ki. 2. A lokális ártalmak a fog áttörése közben vagy után alakulnak ki. Ezek szintén csontfejlődési zavarok, de létrejöttükben nagy szerepük van a fogban lezajló idült gyulladásos folyamatoknak is. Ilyen alapon a fog fokozatosan újra, tehát másodlagosan kerül a csont belsejébe. Erre a formára a folliculus hiánya és a korona károsodottsága jellemző. Második esetünket e folyamat kialakulásának kezdeti szakaszaként tekinthetjük. Esetünk tehát impactált alsó első molaris, amely feltételezhetően másodlagosan került e helyzetbe. Az első alsó molaris ritka impactatiója, és még ritkább másodlagos impactatiója teszi érdekessé esetünket. IRODALOM: 1. Adler P. : Ein retinierter Sechsjahrmólar. Dtsch. zahnärztl. Wschr. 41, 379. 1938. — 2. Archer, W. //. : A manual of oral surgery. Saunders, Philadelphia, 1952. — 3. Bőik, L. : Die Ontogenie der Primatenzähne. Jena, 1913. cit.: Nagy L.— Rehák R. : Fogszabályozás. Egészségügyi Kiadó, Budapest, 1954. — 4. Boros 8. : Fogászati pathologia. Medicina, Budapest, 1961. — 5. Bruszt P. : Inclusion de la premiere molaire superieur permanente? Acta stom. béig. 30, 187. 1963. — 6. Euler, H. : Die Anomalien, Fehlbildungen und Verstümmelungen der menschlichen Zähne. Lehmann, München, 1939. — 7. Izard, О. : Orthodontie. Masson, Paris, 1950. — 8. Karwetzky, R. : Der temporär seitlich offene Biss. Dtsch. Zahnärztebl. 22, 412. 1968. — 9. Meyer, 11'. : Anomalien der Stellung einzelner Zähne, in: Häupl, K. — Meyer, 11’.—Schuchardt, K. : Die Zahn-, Mund- u. Kieferheilk. Urban u. Schwarzenberg, München—Berlin. 1958. I. — 10. Stones, H. H. : Oral and dental diseases. Livingstone, London, 1957, — 11. Terner K. : Retineált alsó első nagyőrlő. Fogorv. Szle. 53, 252 — 254. 1960. — 12. Thoma, K. H. : Oral pathology. Mosby, St. Louis, 1950. — 13. Thoma, K. H. : Oral surgery. Mosby, St. Louis, 1948. П. П о и г p а ц, Л. Вайда: Случай застревания нижнего б-го зуба и два варианта застревания первого моляра. Авторы сообщают о случае застревания нижнего 6-го зуба, которое было обнаружено при лечении пульпита 7-го зуба. Из-за отсутствия фолликула и из-за деструкции коронки можно предполагать, что зуб вторично попал в такое положение. Авторы приводят этот случай из-за редкости изменения. Dr. Р. Pongrác* — Dr. L. Vajda: Impaktierter unterer Sechs jahrmolar, zwei Variationen impaktierter erster Molaren. Die Verfasser geben den Fall eines impaktierten unteren Sechsjahrmolaren bekannt, der als Nebenbefund anhand einer Pulpitis des zweiten Molaren beobachtet wurde. Infolge Fehlen des Folliculus und infolge der destruierten Zahnkrone darf wohl angenommen werden, dass der Zahn sekundär eingekeilt wurde. Die Seltenheit der Veränderung veranlasst die Autoren zur Publikation des Falles.
