Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-05-01 / 5. szám
144 HA VERLA TIBOR DR. záródik. Ezért klinikai eredményeinket .szövettanilag is igyekeztünk ellenőrizni. Kiváltképpen az iránt érdeklődtünk, hogy a Ca(OH)2 miképpen fog hatni az exstirpatio után visszamaradt élő szövetekre. Feldolgozott eseteinkből az alábbiakban ismertetünk néhányat: 1. 13 éves fiú ép második felső kisőrlőjének pulpa-kamráját megnyitottuk és készítményünkkel sapkáztuk. A fogat 8 hónap után fogszabályozás céljából kihúztuk, majd klinikai és rtg-vizsgálatnak vetettük alá. A gyökér physiologiai fejlődése zavartalan volt (2. ábra). Sorozatosan elkészített metszeteket haematoxilin-eozinnal festettük meg. A sapkázás helye alatt a fogbél rostanyaga között helyenként homogen másodlagos dentinsávokat, szigeteket látunk, melyek világosabban festődnek, mint a többi dentin-anyag. összefüggőbb másodlagos dentin-sávot a sapkázás helyéhez közel látunk. A fogbél gyulladásmentes (3. ábra). 3. ábra. A fogbeiben a sápab. c. d. kázás helye alatt másodla- 4. ábra. a) Sapkázás és gyökértömés előtt, b) Qyökértömés gos dentin-sávok taláhatók után, c) 2 év múlva, d) Gyökércsiícs-resectio után 2. 34 éves paciensnőnél resecáltuk a gyökércsúcsot a környező csontszövettel együtt 2 évvel azután, hogy a fogbél-exstirpatio után a sebet Ca(OH),-vel sapkáztuk. Klinikailag a fog tünetmentes volt (4. ábra). A sorozatban elkészült metszeteken megfigyelhető a csaknem teljes obliteratio másodlagos cementtel a foramen physiologicum helyén. A gyökércsúcs visszamaradt szöveteinek egész 5. ábra. Másodlagos kemény - szövet-lerakódás a gyökércsatorna oldalfalain a. b. c. 6. ábra. a) A gyökérhártya műszeres megsértése, b) A gyökércsatorna túltömése, c) 2 és y2 év utáni rtg-kép
