Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1969-04-01 / 4. szám

124 KÖNYVISMERTETÉS KÖNYVISMERTETÉS Bethmann, IV.—J. Zoltán: Operationsmethoden der plastischen Chirurgie. 440 oldal, 333 ábra, VEB Gustav Fischer Verlag, Jena, 1968. Ära: MDN, 86.70. Mint az összes tudományszakban, úgy az orvostudományban is elkerülhetetlen az apró részekre tagozódás. Olyan nagy terjedelművé vált az utóbbi években az egyes szakokra vonatkozó tudásanyag, hogy egy szakember sem képes nagyobb területet át­tekinteni. Már elég rég folyik a sebészet egyes ágazatainak különválása is. Ilyen külön szakágazat lett a plasztikai sebészet is. Az ismertetett könyv a lehető legszakszerűbb speciális tudásanyag összefoglalása. Mind a két szerző évek hosszú során át szerzett ta­pasztalataiból leszűrt anyagot ismertet. A könyv első fejezete a plasztikai sebészet álta­lános alap ismeretei vei foglalkozik. Tárgyalja a metszések technikáját, a szövetek reak­cióját a sebészi beavatkozásokra, a különböző varratmódszereket, a kötözési metódu­sokat, és részletesen vázolja a sebszélek és azok környezetének immobilizációjára vo­natkozó tapasztalatokat. Eleinte különösnek tűnik, hogy ezeket a minden sebész által ismert általános sebészi elveket és gyakorlati kivitelezésüket részletesen tárgyalja. De erre szükség van, mert a plasztikai sebészet számára nem elég a sebek egyszerű össze­­gyógyulása, hanem fontos, hogy a gyógyulás a lehetőség szerint nyom nélkül, esztétikai hibát elkerülve, minimális hegekkel történjék. A második fejezet már mélyebbre hatol és részletesen ismerteti a különböző lebenyek képzését. így az eltolt lebenyeket, a for­gatott és csavart lebenyek különböző formáit, a távolról hozott nyeles és vándorol­tatok lebenyek készítésének technikáját, majd a bőr szabad átültetését. Ehhez a feje­zethez tartozik még a mélyebb rétegekből származó zsírbőnye-, ín-, csont- és porc-trans­­plantatiók különleges módszereinek részletezése. A speciális részben a koponya, majd az arc plasztikai sebészetének egyes fejezeteit veszik sorra. Az arcplasztikával kapcso­latban külön fejezetek foglalkoznak a szem körüli tájék, az orr, a szájtájék és végül a fülkagyló területével. Ezek a felsorolt régiók azonban már nemcsak a bőrplasztika, ha­nem a bőr alatti kötőszövet, a csontok, az izmok különös igényeinek részleteibe is be­hatolnak. Mindezen területek plasztikai műtétéi csak akkor hozhatnak igazi eredményt, ha a műtétet végző sebész szoros kooperációban végzi őket a fogorvossal. Még jobb eredményeket várhatunk akkor, ha a plasztikai sebészet tapasztalataival rendelkező fogorvos vagy fogorvosi tapasztalatokkal rendelkező plasztikus végzi őket és így egy­­személyben tudja áttekinteni a műtéttel kapcsolatos teljes tudás- és tapasztalat nyúj­totta lehetőségeket. A könyv ebből a szempontból meglepően kitűnő együttműködés­ről tesz tanúbizonyságot, annak ellenére, hogy a két szerző egymástól meglehetősen távol eső földrajzi területen végzi munkáját. Ä fogorvosokat kevésbé érdeklő és szak­tudásukat messze meghaladó az arctól távolabb eső testrészek plasztikai sebészete is bőséges ismertetésre kerül a könyvben. A hetedik fejezet a nyak plasztikai sebészetével, a nyolcadik a női emlő korrektúráival foglalkozik. Majd a kilencedik fejezet a törzs, a tizedik pedig a felső végtag plasztikáját tárgyalja. Külön fejezetet szentelnek a szerzők a kéz sebészetének. És végül az utolsó fejezetet az alsó végtag plasztikai sebészetének szánták. Külön kell megemlékeznem az ábraanyagról. Rendkívül plasztikusan tudják ábrázolni a leggyakrabban előforduló esetek műtéti lehetőségeit. Ezt úgy végzik, hogy fénykép mutatja a plasztikai műtétre kerülő eset kezdeti állapotát, majd a végered­ményt, és rendkívül plasztikus, de egyszerű vonalas ábrákon mutatják be a végzett műtét minden közbeeső lényeges fázisát. Szinte azt lehet mondani, hogy az ábrák alap­ján — némi alaptudással — minden műtétet el lehet végezni a siker reményében. A könyv kiállítása elsőrendű, papírja, kötése mintaszerű, nem szabadna, hogy hiányoz­zék egyetlen szájsebészeti plasztikával foglalkozó osztály vagy klinika könyvtárából sem. Varga István dr. Tänzer, Gerhard Angewandte Kunst in der protetischen Stomatologie. Veb. Verlag Volk und Gesundheit, Berlin 1968. 189 ábra, ára: DM. 65. A modern fogorvosi protetika már nem elégszik meg azzal, hogy a paciens hiányos fogazatát csak abból a célból egészítse ki, vagy összes hiányzó fogát azért pótolja, hogy visszaadja rágóképességét. Arra is törekszik, hogy a látható fogpótlást minél élethűb­­ben készítse el. Sőt még azt is, mondhatjuk, hogy az arc egyéniségéhez szabja a pro­tézist. Ez azt jelenti, hogy a látható müfogaknak be kell olvadniok az arc karakterébe és a lehetőség szerint úgy leplezzék a foghiányt, mintha nem is volna. Úgyis kifejez­­hetnők ezt, hogy a rágóképesség helyreállításán kívül „esztétikai rehabilitátiót” is vég­zünk. A fogorvos és a fogtechnikus együttműködése szinte már a teremtő tevékenysé­get közelíti meg, szinte súrolja a művészi munka igényeit. Éppen úgy mint a képzőmű­

Next

/
Thumbnails
Contents