Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-04-01 / 4. szám
102 MÁRAI M.—DR.—HERCZEGH В. DR. 3. depersolon Miután a gyulladásos folyamat biokémiája nem minden részletében tisztázott, nem lehet pontos választ adni arra sem, hogyan lép be ebbe a folyamatba a glucocorticoid-molekula. Az eddigi megállapítások szerint a gyulladás létrejöttében lényeges szerepe van a capillarisok fokozott permeabihtásának. Plasma, leukocyták, thrombocyták extravasalódhatnak, elsősorban a vénás capillarisok területéről. A glueocorticoidok az érfal-permeabilitásának csökkentésével megakadályozzák a víz, fehérjék, elektrolitek és sejtes elemek kiáramlását, továbbá ugyancsak a glueocorticoidok hatására ezek eliminációja a gyulladásos területről lényegesen meggyorsul. E steroidok gátolják a fibroblast proliferációt, s bár nem befolyásolják a histamin, serotonin, bradykinin, illetve anaphylatoxin felszabadulását, csökkentik a sejtek érzékenységét ezekkel az endogén gyulladáskeltő ágensekkel szemben. A korai hyperaemia suppressiója úgy jöhet létre, hogy a glueocorticoidok, melyek a mikrocirkuláció dilatator faktorainak antagonistái, a capillaris sphincterek záródását okozzák. A glucocorticoidok permeabilitás-csökkentő hatása nemcsak az érfalon, hanem a sejtmembránon is érvényesül. így gátolt a gyulladáscsökkentő ágensek behatolása a sejtbe, ugyanígy gátolt azonban a neutrophyl leukocyták és monoeyták phagoeyta-tevékenysége is. A csökkent phagoeyta-aktivitás az egyik oka a glucocorticoid-therapiákkal járó fokozott fertőzésveszélynek is. A gátolt fibroblast proliferáció miatt a gyulladásos területről virulens, pathogen mikroorganismusok szóródása lehetséges. Ezért a lokális fogászati glucocorticoid therapia lényeges része a széles-spektrunni antibioticum-védelem is, mely legcélszerűbben tetracyclin-származékok lokális adásával oldható meg. — Az Oxytetracyclin pl. mind a Gram-positiv, mind az anaerob és aerob Gram-negatív mikroorganismusok ellen hatásos, ezenkívül öli az actinomycetákat, spirochaetákat stb. A corticoidok szerepe a pulpitisben az acut gyulladás csökkentése. A corticoid elnyomja a fogbél saját védekező reakcióit, ezzel egyidejűleg a gyulladás előidéző okait is meg kell szüntetnünk. A fennálló infectio leküzdése, illetve a saját védekező reakcióiban gyengített fogbél védelme az antibioticum feladata. Igen fontos a corticoid helyes dosirozása, hogy a gyulladás kívánt tompítása létrejöjjön ugyan, de a kötőszövet-aktivitást túlságosan ne bénítsuk. Az irodalmi adatok a corticoidok alkalmazásáról — a gyulladásos fogbél vitalitásának megtartására — az utóbbi időben igen tekintélyesre növekedtek. A szerzők egy része a corticoidok használatát elveti. Szerintük a pulpitist így nem gyógyítjuk meg, csak tünetmentessé tesszük, s a fogbélgyulladás krónikussá válik. Többgyökerű fogaknál pl., amennyiben csak az egyik gyökér pulpája halt el, még vitalis tüneteket találunk. Egy kisebb centrális fogbél-abscessusnál, melyet normális szerkezetű pulpaszövet vesz körül, functióképes odontoblastokat is találhatunk. Ez klasszikus értelemben már gócnak számít, s corticoid-kezelésnél ilyenkor teljes klinikai tünetmentességet találunk. Corticoi-
