Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1968-07-01 / 7. szám

202 HANNY I. DR.—HORVÁTH I. DR.—FÖLDVÁRI P. DR. ségét. Megjegyezzük egyúttal, hogy az akciónak községekre való kiterjeszté­sekor ezt a munkát a járási vezető védőnő ugyanígy el tudja végezni. Meg kell említenünk azt is, hogy ennek a fontos és felelős munkának a vezető védő­nők példamutatóan tudnak és tudtak eleget tenni. Ugyancsak megfigyelhető, hogy az akció érdekében külön szervezetet léte­síteni, vagy akárcsak erre a célra egy személyt függetleníteni nem kellett és nem is szükséges. Rá szeretnénk végül mutatni arra, hogy véleményünk szerint a tabletta­akció más megyében történő megindítása esetén az OKI számára jelölt orvosi ellenőrzési és laboratóriumi feladatokat a megyei főstomatológus vezetésével a gyermek-fogorvosi hálózat lenne hivatott ellátni, illetve biztosítani és az OKI csak mint központi felügyeletet ellátó intézmény szerepelne. És csak gondolat­ként vetjük fel, hogy úgy látnánk helyesnek, ha a későbbiekben az OKI-nak ezt a munkáját egy erre a célra létrehozott országos központi intézmény vé­gezné, szervezetten összefogva az országban folyó fluorozást. 2. Az akció adminisztrációs rendszerét a 2. ábrán mutatjuk be. Valamennyi szervezési és nyilvántartási kimutatás csak a legfontosabb ada­tokat tartalmazza, vezetésük nem jelent sok munkát. Előre elkészített és ki­adott űrlap csak a vezető védőnő éves jelentése és a gyermekek ,,egyéni lapja”. Ezeknek az űrlapoknak a segítségével viszont mind a városokon belüli ellenőr­zés, mind a tabletta-adagolás regisztrálása egységesen figyelemmel kísérhető, s a központi irányító és ellenőrző munkát egyszerűvé teszik. Az „egyéni lap”-ok ugyanakkor alkalmasak a szervezés és az adagolás ered­ményességének a legkülönbözőbb csoportosítás szerinti kiszámítására is és így az akció alapkimutatását képezik. Évről évre gyermekenként összegyűjtve pedig mintegy ,,egyéni adagolási tükröt” alkotnak, mely évtizedek múltán is sokoldalú értékelés biztos alapja lehet. A fluortábletta-cikció szervezési eredménye Átlagos óvodai és bölcsődei gyermek­létszám a városok­ban összesen A tablettát 150 napnál többször szedő gyermekek Év százalékos arány­száma az átlagos lét­számhoz viszonyítva közül az egyes gyer­mekek tablettasze­­dési napjainak átlaga 1964 — 1965. 1334 * 79% 216 1965 — 1966. 2122** 84% 232 * Három város: Jászberény, Mezőtúr, Túrke ve * * Előbbiekhez még egy város csatlakozott: Karcag A 3. ábrán mutatjuk be a szervezési eredmény vezetésére kidolgozott kimu­tatást, mely évről évre vezetve a tabletta-akció „központi szervezési tükrét” ké­pezi. Ennek szemléltetésére — a Szolnok megyei eredmények feltüntetésével — bemutatjuk az űrlapot és így egyúttal akciónknak mind a szervezési kísérleti évben, mind a következő évben elért jó eredményét is meg tudjuk mutatni. Végül fel szeretnénk hívni a figyelmet a táblázatokból is jól látható és az egész akcióból értelemszerűen következő tényre, hogy a tabletta-adagolási, majd az orvosi vizsgálatok szervezési és lebonyolítási munkájában a művelő­désügyi intézmények (óvodák, iskolák) és szervek (megyei és városi tanácsi

Next

/
Thumbnails
Contents