Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
18 SALLAY KORNÉLIA DR. Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikájáról (igazgató: Berényi Béla dr. egyetemi tanár) A recidiváló aphtha Irta: SALLAY KOENÍ LIA dr. A recidiváló aphtha — a gingivitisek után — a leggyakoribb szájbetegség. Angolszász statisztikák szerint minden ötödik ember és minden második 20 év körüli fiatal szenved ebben a betegségben (1, 2). Hazai — az átlag lakosságra kiterjedő — statisztikánk nincs. A budapesti Szájsebészeti és Fogászati Klinika száj betegeinek kb. 15%-a aphthás beteg (3). A betegség kóreredetének föltárására két irányban folyik kutatás: a fertőzés és az allergia területén. Mióta a gyermekkori gingivostomatitis herpeses kóreredetét tisztázták (4), sokan próbáltak felnőttek recidiváló aphtháiból herpes vírust isolálni, sikertelenül, annak ellenére, hogy normális control-személyek szájából ez 7%- ban sikerült (5). A herpes elleni complementkötési titert vizsgálva, normális személyeknél 80%, recidiváló aphthásoknál csak 50% positivitást találtak. Olyan recidiváló aphthásoknál, akiknek negatív volt a complementkötési titerük, aphtháik gyógyulása után sem találtak herpes elleni antitesttiter-emelkedést. Ezért a legtöbb szerző véleménye az volt, hogy ha vírus okozza is a recidiváló aphthát, biztosan nem herpes vírus az. Üjabb vírusisolálási kísérletekben (6) nemhogy herpest, de semmilyen más vírust vagy arra utaló cytopathogen hatást nem láttak. Ezzel megerősítették az eddigi negatív eredményeket és kizárták a recidiváló aphtha esetleges kórokozói közül azokat, amelyek az általuk használt sejtkultúrákon szaporodnak. Ennek ellenére sem lezárt a herpes vagy más vírus aetiologiai szerepe a recidiváló aphtha kérdésében. A kezdetben primaernek tartott gingivostomatitis herpetica felnőtt korban, positiv herpes elleni antitesttiter mellett is előfordul, recidiválhat is, az antitesttiter változása nélkül (7, 8). Ilyenkor recidiváló aphtha formájában jelenhet meg. Intraoralis recidiváló herpes-fertőzést tudtak kimutatni fluoresceinnel jelölt herpes elleni immunsavófestéssel (9). 1967 elején az OKI vírusosztályán Jancsó Ágnessel kezdtünk aphthás betegek szájából vírust kimutatni. Vizsgálatainknak még a kezdetén tartunk. Anynyi azonban látszik, hogy az irodalmi adatoknak megfelelően a biztosan gingivostomatitis herpeticának látszó esetekből sem mindig tenyészik ki a herpes vírus. A 23 rediváló aphtha diagnosisú beteg közül pedig eddig egyetlen esetben, egy 30 éves nőbeteg esetében tenyészett ki herpes vírus a beteg herpes labialisos hólyagjából, melyet alsó bölcsességfogának eltávolítása után, hidegrázás kíséretében kapott. Lehet, természetesen, hogy nem herpes, hanem más vírus okozza a recidiváló aphthát. Felsőlégúti betegségben szenvedő egyetemi hallgatók torokváladékából 37,8%-ban tenyészett ki különböző vírus (10). 26,8%-ban tenyészett ki streptococcus. Azonban a klinikai kép alapján nem lehetett előre megkülönböztetni sem az egyes vírusfertőzéseket, sem a streptococcus-fertőzést a vírustól. Ugyanígy az aphthás szájgyulladásokat sem lehet klinikailag megkülönböztetni, mert az alapjelenség: az aphtha, minden esetben egyforma. Lehet kisebbnagyobb, előfordulhat a száj bármely területén, járhat lázzal, nyirokcsomóduzzanattal vagy anélkül, és orvosi beavatkozás nélkül is meggyógyul. A víruson kívül más kórokozókat is szóbahoztak. így bacteriumok L formáját, melyet megtaláltak a recidiváló aphtha fekélyeiben és a beteg vérében egyaránt (11). Az L forma szülője a szerzők szerint egy alfa haemolyzáló streptococcus, mely latens alakban intracellularisan fönnmarad és kedvező körűimé-
