Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 6. szám
hist amin-т ártalom 167 Thompson, W. L. : Measurement of plasma histamine concentration. Fed. proc. 20: 1961, 257 — 264. — 11. Vugman, I. a. M. Rocha e Silva: Histamine content of organs and body fluids. Im Handb. exp. Pharmakologie. Bd. XVIII/1. Part. I., Histamine a. antihistaminics (Fd. 0. Fichler a. A. Farah) Springer, Berlin, — Heidelberg, —New York, 1966, 97—116. К. Тернер, Л. M у с б e к, Д. Ч а б а: Изменение содержания гистамина при различных заболеваниях дёсен. Согласно результатам определения гистамина в интактных, воспаленных, пародонтозных дёснах и в дёснах с вызванной гидантоином гиперплазией авторы установили, что в воспаленных, воспаленно гиперплазических и пародонтозных дёсах содержание гистамина в тканях повышено, а при вызванной гидантоином гиперплазии —• понижено. Dr. К. Т е г n е г, Dr. L. Muszbek, Dr. D. Csaba: Die Veränderung des Histamingehaltes bei verschiedenen Erkrankungen des Zahnfleisches. Es wurden Histamingehaltprüfungen am gesunden, entzündeten, parodonthopathischen, entzündlichen und durch Hydantoine—Verabreichung hyperplastischen Zahnfleisch vorgenommen. Auf Grund der Ergebnisse der Histaminbestimmungen ist der Gewebs-Histamin-Spiegel im entzündetenn, entzündlichen hyperplastischen und parodontopathischen Zahnfleisch erhöht, dagegen im durch Hydantoine-Verabreichung hyperplastischen Zahnfleisch ist ein vermindeter Gewebs-Histamin-Spiegel zugegen. Közlemény a Thallwitzi Helyreállító és Plasztikai Arc- és Állcsontsebészeti Klinikáról (igazgató: Prof. Bethmann, Wolfgang dr. egyetemi tanár) Rhinologiai szempontok az ajak-, állcsont-, szájpadhasadékosok therapiájában Irta: MÜHLEB GOTTFRIED dr. és IVÁNKIEVICZ DÉNES dr.* Az ajak-, állcsont- és szájpadhasadékosok ellátását ma már legtöbb helyen e célra berendezett klinikán vagy intézetben végzik, ahol a hasadékok sebészi ellátásában gyakorlatilag 100%-os eredmény érhető el. Ennek ellenére az otorhinolaryngologiai tünetek további nehézséget jelentenek a beteg életében. Ezért az utóbbi években a hasadékosok rehabihtációjában az otorhinolaryngologiai módszerek alkalmazásának is nagy jelentősége lett (Bethmann, Burián, Koller, Schweckendiek, Wirth stbj. Klinikánk igazgatója Bethmann professzor azon a véleményen van, hogy a hasadékosok ellátásában az orr-fülgégész kollaborációja ne csak az operált hasadékosok utókezelését jelentse, hanem az otorhinolaryngologia elveit be kell építeni a hasadékosok komplex kezelésébe. Ezért klinikánkon a csecsemők már a felvétel alkalmával fül-orrgégészeti vizsgálatban részesülnek. A hasadékosnak a szájpadplasztikához, majd a későbbi korrekciós műtétekhez, valamint a fogszabályozáshoz történő újabb klinikai felvétel alkalmával a szájsebész továbbra is együtt működik a fül-orr-gégésszel. Ezzel céljaink egyike az, hogy orr funkcióját figyelembe véve, a hasadékos orr légzését lehetővé tegyük. Az akadályozott orrlégzés a beteg részére nemcsak kellemetlen, hanem testi és szellemi fejlődését is károsan befolyásolja (Eckert-Mőbius, Réthi, Serzer stb.). Az orrlégzés függvénye a szaglás is. Az orr, mint légzőszerv, tisztítja, melegíti és nedvesíti a levegőt. Schacht már 1927-ben kimutatta, hogy egyes sportágakban csúcsteljesítmények az orrlégzés funkciója nélkül nem érhetők el. *Mint vendég, a Miskolci Semmelweis Kórház (igazgató: Galambos László dr.) Szájsebészeti Osztályáról (főorvos: Ivánkievicz Dénes dr.).