Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 6. szám
166 TERNER К. DR—MUSZBEK I. DR—CSABA В. DR. A paradontosisos ínyben kétségtelenül megállapítható a H-szint fokozódásának tendenciája, s a nagy szórás kapcsolatban lehet az egyes esetek eltérő súlyossági fokával; véleményünk szerint a kérdés további vizsgálatot igényel. A gyulladásos eredetű hyperplasiás íny átlagos H-tartalma szignifikánsan magasabb az éphez viszonyítva, — egyébként azonban a gyulladásos csoportba illő részeredményeket kaptunk. Ez is azt bizonyítja, hogy az idült gyulladás és a gyulladásból eredő ínyhyperplasia között felnőttkorban — legalábbis bizonyos határig — nincs minőségi különbség. Érdekesnek tűnik, hogy a Hydantoinokozta hyperplasiás íny H-tartalma az épnél is, de különösen a gyulladásos hyperplasiásnál lényegesen alacsonyabb. Előző kísérleteinkben (9) az 5-hydroxytryptamin (5HT)-tartalmát vizsgálva is szignifikánsan csökkent aminszintet találtunk a középsúlyos és súlyos Hydantoin-okozta hyperplasiás ínyben az enyhe fokúhoz képest. Lehetséges, hogy ezt a biogen aminszint-csökkenést a hosszú időn át alkalmazott Hydantoin-therapia okozza, de az is, hogy csak adjuválja az alapbetegség által is előidézett íny károsodást. Eredményeinkből úgy tűnik, hogy a gyulladásos és a Hydantoin-okozta ínyhyperplasia nemcsak klinikáikig és szövettanilag, hanem a histamin-tartalomban is lényeges különbséget mutat. A Hydantoin-hyperplasia s az epilepsziásokon spontán keletkező ún. perioralis syndroma csoportba tartozó ínyhyperplasia és a biogen aminok esetleges összefüggésével kapcsolatosan nem találtunk irodalmi adatokat. Érdekes azonban, hogy például egéren a tumor-növekedés gátlását lehetett elérni histamin és 5HT együttes adásával (3). Legújabban kimutatták azt is, hogy az 5HT gátolja a reparativ granuloma növekedését patkányon, viszont ezt a gátló hatást a mellékveseirtás megszűnteti (2). Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy epilepsziásokon általában csökkent a mellékvese-funkció (7). Adataink szerint bizonyos mértékű biogen amin depletio az ínyben is kimutatható. Érdekes, eddig még meg nem világított probléma az is, hogy miért éppen az ínyben jön létre leggyakrabban a hyperplasiás elváltozás. Összefoglalás Ép, gyulladt, paradontosisos, gyulladásos es Hydantion-okozta hyperplasiás ínyben végzett histamin-meghatározások eredménye szerint a gyulladt, gyulladásos hyperplasiás és paradontosisos ínyben emelkedett, a Hydantion-okozta hyperplasiás ínyben pedig csökkent a szöveti histaminszint. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a hyperplasia nélküli idült ínygyulladás és a gyulladás okozta ínyhyperplasia között, legalábbis kezdetben, nincs lényeges különbség. A gyulladásos és Hydantoin-okozta hyperplasia nemcsak a klinikai és szövettani képben, hanem a biogen aminok vonatkozásában is különbözik. A Hydantoin-okozta íny-hyperplasiára jellemző a biogen amin deplatio. IRODALOM. 1. Baxter, J. D. a B. Rose: The histamine content of allergic and nonallergic human nasal muscous membrane with simultaneus observations of the eosinophilia. J. Allergy 24: 1953, 18 — 21. — 2. Bianchine, J. R. a. N. R. Bade : The effect of 5-hydroxytryptamine on the cotton pellet local inflammatory response in the rat. J. exp. Med. 126: 1967, 501 — 510. — 3. Crile, O., Jr. : Inhibition of growth of mouse tumors by injections of serotonin or serotonin and histamine combined. Cleveland Clin, quart. 33: 1966, 25 — 29. — 4. Feldberg, W. : Distribution of histamine in the body. In Ciba Foundation symposium on histamine. Ed. G. E. W. Wolstenholme a. C. M. oConnor Churchill, London, 1956, 4 — 13. — 5. Riley, J. F. : The mast cells. Livingstone, Edinburgh a. London, 1959, 139 — 144. — 6. Shore, P. H., A. BuJchalter, a. V. H. Cohn : A method for the fluorometric assay of histamine in tissues. J. Pharmacol, exp. Ther. 127, 1959, 182 —189. — 7. Staple, P. H.: Diphenvlhydantoin, adrenal function and epilepsy, J. Endocrinol. 9: 1953, 744 — 747. — 8. Terner, K. u. L. Kassay : Der Histamin und Mastzellengehalt im gesunden menschlichen Zahnfleisch. Dtsch. Zahn-, Mund- u. Kieferhlk. 46: 1966, 365 — 372. — 9. Terner К.. Tornai A. és Tóth S. : A hydantoin okozta gingivahyperplasia pathomechanismusáról. Fogorv. Szle.-nek beküldve. — 10.
