Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
ABRASIO 143 fogbelének topográfiai helyzetéből adódik és nem a másodlagos dentin-képződés esetleges eltérő ütemével magyarázható. Hasonló elváltozás felvilágosító kioktatással és a munkamódszer megfelelő módosításával előzhető meg. Д. X у c a p : Крошение зубов как профессиональная вредность. Монтер телефонной станции в течение 16 лет во время работы фиксировал резцами U-образные гвозди. Эта плохая привычка привела к крошению зубов. Dr. Gy. Huszár : Abrasion als Berufskrankheit. Ein Telefon-Monteur hat 16 Jahre hindurch während seiner ArbeitsVerrichtung sog. U-Nägel zwischen seinen Schneidezähnen gehalten. Infolge dieser schlechten Angewohnheit wurden die Zähne abgenützt. A protetikai műanyagok fejlődése és bírálata írta: KOILÍB LAJOS dr. (Pécs) A fogászati műanyagok nagy többségükben akrilát bázisú műanyagból készülnek, ezért elsősorban ezekről számolok be. A műanyagok minőségének javulását nagymértékben elősegítette az anyagvizsgáló eljárások és műszerek tökéletesedése, amelyek segítségével mód van az anyag tulajdonságainak nemzetközi egységekben való értékelésére. A polimer minősége a molekulasúllyal van egyenes arányban, a minőség pontos meghatározása ezzel történik. A molekulasúly meghatározása bonyolult folyamat, amelyet gazdaságosan automata számológéppel végeznek. Ilyennel csak anyagvizsgáló intézetek vagy nagyobb gyárak rendelkeznek. Bizonyos jelek, mint a felületi porozitás vagy tejszerű elszíneződés, durvább anyaghibákra mutatnak. A Bauer-féle gyorspróba is qualitativ vizsgálat. Ezt úgy végezzük, hogy 200°C-os glicerint csepegtetünk a lemezre. 4%-nál több maradék monomer esetében apró hólyagocskák jelennek meg. A jó anyag maradék monomerje 1% alatt van. Az akrilátok minőségének javulása a por és a folyadék tökéletesebb előállításában rejlik. A por (polimer) gyártása kétféle módszerrel történik. Az egyik eljárásnál a monomert tömbbé polimerizálják (blokkpolimerizátum), majd ezt részekre forgácsolják. Az ilyen polimer finom, szálkás alakú. A másik módszernél monomergőzt finom fúvókán keresztül nagy nyomással átfújva apró szemcsékké polimerizálnak (gyöngy-polimerizátum). A jó minőségű polimer 60—80 ,,K” értékű. A ,,K” érték nemzetközi mértékegység, amely 10 ezer molekulasúlyú akriláttal egyenlő. 60 ,,K” érték tehát 600 ezer molekulasúlyú óriás molekulának felel meg. A régebbi akrilátok ,,K” értéke 20—40 között váltakozott. Bármilyen eljárással készül a por, a készítendő anyag minőségét a szemcse finomsága lényegesen befolyásolja. A jó polimerizátum egyik előfeltétele, hogy a port a folyadék jól átitassa, lehetőleg feloldja, ez pedig csak apró szemcse esetében lehetséges. E felismerés alapján a korszerű por egészen finom szemcséjű, átmérője 10—50 mikron, a régebbi 200—300 mikron helyett (1. ábra). Az oldási folyamat alatt indul meg a molekulák összekapcsolódá-1. ábra. Paladur önkötő akrilát keményedés előtt. Az apróbb szemcséket a monomer tökéletesebben itatja át ( Hofmann)
