Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-03-01 / 3. szám
76 GERGELY LAJOS DR. Közlemény a Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájáról (igazgató : Adler Péter dr. egy. tanár) Tapasztalatok a pulpa-gangraena oxinos kezelésével írta: GERGELY LAJOS dr. 15 évvel ezelőtt kezdtük meg Úrival in vivo és in vitro kísérleteinket a 8-hydroxychinolin (oxin) alkalmazására pulpa-gangraena esetében. A későbbiekben részben kongresszusokon, részben közleményekben számoltunk be eredményeinkről (Gergely—Úri). Az elért eredmények által ösztönözve a debreceni Stomatologiai Klinikán rutinszerűen bevezettük az oxinos gyökérkezelést. Számosán érdeklődtek akkor és azóta is az oxinos gyökérkezelés felől, sőt ma is sokan használják, de tudomásunk szerint rutinszerű alkalmazása csak klinikánkon folyik. A budapesti Stomatologiai Klinika szintén eredményesen próbálta ki, mint ez Molnár dolgozatából kiderül. Közleményemnek az a célja, hogy beszámoljak 15 év alatt szerzett tapasztalatainkról, az oxin-oldat tökéletesítéséről, a kezelés közben adódott problémákról, valamint a klinikánkon évek alatt kialakult gangraena-kezelési módszerekről. Elsősorban magát az oxin-oldatot változtattuk meg: eredetileg ugyanis 1%-os oxin-oldatot használtunk 30%-os aethanolban oldva, ez azonban nem bizonyult eléggé hőstabilnak, legkisebb lehűlésre kikristályosodott. Ezért az aethylalkohol koncentrációját megemeltük. Jelenleg 1%-os oxint használunk 40%-os aethanolban oldva, melyet aránylag stabilnak találtunk. Természetesen az oldószer változtatása után ismételten megvizsgáltuk ezen oldat bakteriostatikus hatását a már ismert agar-diffúziós módszerrel (Gergely—Úri), melyet antibioticum-tesztelésre használnak (hole plate method). Számos mikroorganizmusra próbáltuk ki hatását: ezek között voltak Gram-pozitív és -negatív törzsek, spórások, tokosak, penicillinase-termelők és penicillin-resistensek, végül gombák is. Eredményeinket az 1. táblázatban foglaltuk össze. 12 különböző, laboratóriumokban ismert és használatos törzsön vizsgáltuk az oxin-oldat diffúziós hatását. 1%-os oxin-oldatunkból 100-szoros, 1000-szeres és 10 000-szeres hígítást készítettünk. A Pseudomonas aeruginosára (pyocyanea) már a 100-szoros hígítás is hatástalannak bizonyult, ezért 5-szörös, 10- szeres és 20-szoros hígítást próbáltunk ki, melyek közül az utóbbi már eredménytelennek bizonyult. Az oxin kiváló bakteriostatikus hatását mutatja ez is, hiszen a Pseudomonas aeruginosa (pyocyanea) közismerten nehezen befolyásolható mind gyógyszerekkel, mind antibioticumokkal. A legérzékenyebbnek bizonyult a Subtilis, Ase SubtiUs és a Micrococcus pyogenes variatas aureus 118, melyek növekedését az oxin-oldat még 10 000-szeres hígításban is gátolni képes: mérhető kioltási gyűrű képződik. Legkevésbé érzékeny a két Coli-törzs, ezek növekedését csak 100-szoros hígításig tudta az oxin gátolni. Az in vitro kísérlet is igazolta régebbi állításunkat, hogy az oxin gammás mennyiségben hat statikusan a szóba jöhető mikroorganizmusokra, beleértve a gombákat is. Az oxinról azt állítottuk, hogy antimikrobás hatását sem genny, sem vér, sem szövettörmelék nem csökkenti, amellett kémiailag rendkívül stabil molekula, ezért mind depo-antisepticum hosszan tartó hatást biztosít. Ezt az állításunkat némileg módosítani kell, mert az oxin bizonyos fehérjékkel, amelyek SH-kötést tartalmaznak, chelátot képezhet és ez hatását megváltoztathatja. Feltételezhető, hogy a gangraenás bennékű gyökércsatornában fehérjebomlás következtében van SH-kötés is, tehát képződhet chelát. Ezért tanácsos a gyökércsatornát előbb szárazra törölni, illetve az oxin-átmosást
