Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7. szám
RÄGÖSlK 199 tekét vizsgáltam konkrétan, szögértékekben, fokokban kifejezve (I. táblázat). Külön megfigyeltem azt is, hogy eltérés esetén e síkok meghosszabbítva, dorsalisan vagy frontálisán metszik-e egymást. Ez utóbbi megfigyelés eredményeinek jelentőséget tulajdonítok (II. táblázat). I. táblázat A rágósík és nasoauricularis sík viszonya, szögértékben kifejezve Vizsgált esetek száma Átlagos eltérés szögértéke A mért legkisebb és legnagyobb szögérték Gyerek ............................................................. 8 4,8° 2°—8° Hiánytalan fogazat 8—8-ig....................... 67 8,3° 1,5°—17° Hiányos fogazat ........................................... 95 6,9° 2°—14° Összesítés......................... 170 6,6° 1,5°—17° II. táblázat. A meghosszabbított rágósík és nasoauricularis sík metszéspontjának helyzete a koponyán Metszéspont dorsalisan Metszéspont frontálisán Gyerek .................................................. 8 _ Hiánytalan fogazat 8—8-ig........... 23 44 Hiányos fogazat ................................ 36 59 Összesítés ................ 67 103 A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a rágósík és a nasoauricularis síkok sem cephalometrikusan, sem craniometrikusan nem párhuzamosak egymással. E vizsgálatok alapján kétséges annak az irodalom által elfogadott megfigyelésnek gyakorlati értéke, mely szerint a rágósík párhuzamos a nasoauricularis vonallal, illetve a műfogsorok készítésénél a kis- és nagyőrlők területén a harapási sáncok occlusalis síkját a nasoauricularis síkhoz igazítsuk. Azok a megfigyeléseim, hogy a rágósík és a nasoauricularis sík meghosszabbítása esetenként változóan frontálisán vagy dorsalisan metszhetik egymást (11— —12. ábra), arra figyelmeztet, hogy nem is a fokokban kifejezett eltérés a lényeges, hanem az, hogy a nasoauricularis síkokhoz való igazodással esetleg alapvetően megváltoztathatjuk a műfogsorok occlusalis felszínének lefutási irányát a természetes fogazat occlusalis felszínéhez viszonyítva. Ezzel alapvetően megzavarjuk a rágósík, az állkapocsízület és a rágóizomzat között az élet folyamán kialakult functionalis egységet, a rágás bonyolult reflexmechanismusát, s ennek következménye az lesz, hogy az incorporatiós idő jelentékenyen meghosszabbodik, mértéke csökken, és a rágóapparátus egészében hosszadalmas alkalmazkodási folyamatoknak kell megindulniuk. 3. A nasoauricularis' vonalat meghatározó bőrmérőpontok, valamint a rágósíkot meghatározó fogfelületek változása az élet folyamán nem lehet harmonikus. A fogazat occlusiós felszíne állandóan egyénenként különbözőképpen változik, a bőrmérőpontok helyzetváltoztatása csekély, s teljesen független az abrasiós folyamatoktól, a fogazat állapotától. Ez azt bizonyítja, hogy ha az élet egy bizonyos időszakában párhuzamos lenne a rágósík a nasoauricularis síkok valamelyikével, akkor sem előtte, sem utána nem lehetett párhuzamos.
