Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1967-07-01 / 7. szám

200

KAÁN MIKLÓS DR.

A rágósík és a nasoauricularis sík párhuzamosságának feltételezése csak akkor nyugodna reális alapokon, ha az abrasiós folyamatok arányában, s azokkal egyidejűleg változna a nasoauricularis síkot meghatározó bőrmérőpontok helyzete is.

4. A természetes fogazat occlusiós felszínét komplikált nyíl- és harántirányú görbületek, felületek alkotják. E felszínnel a rágósík csak három pon-11. ábra. A síkok meghosszabítva frontálisán metszik egymást

ton érintkezik, így a természetes fogazat occlusiós felszínével semmi közvetlen kapcsolata nincs. „Idős korban a Spee-görbe a kopás folytán ellaposodik, de nem válik szabályos egyenes vonallá” (Molnár). A kis- és nagyőrlők felett a rágósík, mint a Spee-görbe szelője esetenként változó magasságban halad, ha tehát e síkhoz, illetve a vele párhuzamosnak tartott nasoauricularis síkok valamelyikéhez igazodnánk, a harapási sáncok hátsó síkját eszerint faragnánk be, akkor ez:

a) lemondást jelentene a prothetikai Spee-görbéről;

b) a kis- és nagy műőrlők a természetes fogazat occlusiós felszínéhez viszonyítva is magasabbra kerülnének, s ez statikailag hátrányos az alsó prothesis stabilitás szempontjából (13. ábra).

5. A Spee-görbe kezdeti és végpontján átfektetett síkot ,,őrlősík”-nak neveztem. E sík helyzetét azért vizsgáltam, mert a harapási sáncokat a kis- és nagyőrlők területén kellene a nasoauricularis síkhoz igazítani. Az őrlősík és a rágósík térbeli helyzete egymástól független, eltérő, de az őrlősík helyzete folytán mindig közelebb esik a természetes kis- és nagyőrlők occlusiós felszínéhez, mint a rágósík. Figyelemre méltó, hogy e sík eltérése a nasoauricularis síktól az esetek jelentős részében még nagyobb, mint a rágósíké, bár közelebbi kapcsolatban van a kis- és nagyőrlők felületével. Ez azt is bizonyítja, hogy a nasoauricularis síkok és a természetes fogazat occlusiós felszíne között nem lehet előre meghatározott törvényszerű kapcsolat, de még csak állandónak nevezhető hozzávetőleges viszony sem (11—12. ábra).

12. ábra. A síkok meghosszabbítva dorsalisan metszik egymást