Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7. szám
198 KAÁN MIKLÖS DR. az intraoralis résszel egy síkban áll. így, ha az intraoralis részt a rágósíkba állítjuk be, akkor az extraoralis rész cephalometrikusan mutatja a rágósík helyzetét. Az extraoralis rúdra helyezett két mutató a tér minden irányába mozgatható és rögzíthető, e mutatók a nasoauricularis síkokat meghatározó pontokra állíthatók. Az intraoralis felharaptató lemezek közül az egyikkel a rágósík helyzete állítható be, a másikkal a Spee-görbe kezdeti és végpontján átfektethető sík helyzetét vizsgáltam (9. ábra). A kétoldali Spee-görbe kezdeti és végpontján átfektetett síkot ,,őrlősík”-nak neveztem, szemben a rágósíkkal, amelyet a kétoldali harmadik nagyőrlő distalis csücske és a symphysis-pont határoz meg. Az őrlősík gondolatának bevezetését, helyzetének vizsgálatát a következőkben indokolni fogom. Vizsgálati eredmények 1. A tragus átmérőjét átlagértékekben 16,5 mm-nek találtam; a legnagyobb tragus, amit mértem 23 mm-es, a legkisebb 14 mm-es volt. A pórus acust. externus verticalis átmérőjét 8—13 mm-nek találtam, átlagértékekben 10,5 mm-nek. A subnasale és az orrszárny legalsó, leghátsó pontjait, illetve a spina nasalis anterior és az orrkagyló alsó szélének vizsgálatához profil-fotót és koponyaröntgent is felhasználtam. E pontok térbeli helyzete között lényeges különbséget tapasztaltam, mely azonban mértékegységben nem fejezhető ki. E vizsgálatokkal arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy az, hogy a nasoauricularis vonalak meghatározásánál a tragus felső, középső, alsó szélét vagy a tragiont jelölik auricularis meghatározó pontként, az orrszárny alsó szélét vagy a subnasalet nasalis pontként. E két utóbbi pont a vizsgált esetek 7%-ában esett egy síkba. Ugyanúgy nem cserélhető össze a külső hallójárat felső, középső és alsó széle, valamint az orrkagyló alsó széle, illetve a spina nasalis anterior. Attól függően, hogy az auricularis, illetve nasalis meghatározó pontok közül melyik kettőt választom, egymástól teljesen különböző helyzetű és lefutási irányú nasoauricularis vonalakat kapok (lásd a 3. és 10. ábrát). Erre azért kívántam felhívni a figyelmet, mert az irodalmi adatok szerint az egyes szerzők a nasoauricularis síkot meghatározó pontokat craniometrikusan és cephalometrikusan különbözőképpen jelölik (pl. Gysi: spina nas. ant.-tói a pórus acust. ext. alsó széléig; Haupl: spina nas. ant.-tól a pórus acust. ext. felső széléig), mégis mindegyik az általa meghatározott nasoauricularis síkot, illetve vonalat tartja párhuzamosnak a rágósíkkal. Pedig mindegyik nem lehet párhuzamos, vagy egyik, vagy egyik sem. A vizsgálati eredmények is azt bizonyítják, hogy a nasoauricularis vonalat craniometrikusan és cephalometrikusan meghatározó pontok nem fedhetik egymást, térbeli helyzetük nem azonos, így különböző kell, hogy legyen az általuk meghatározott síkok lefutási iránya is a rágósíkhoz viszonyítva. 10. ábra. Ólomlappal jelölve a tragus felső, középső, alsó széle, valamint az orr szárny legalsó, leghátsó pontja és a subnasale 2. A rágósík és az egyes szerzők által különbözőképpen meghatározott nasoauricularis vonalak viszonyát, párhuzamosságának mér
